Fontos kérdések: ilyen nyelvvizsga kell a diplomához

Bár a munkaerőpiacon leginkább a használható nyelvtudást nézik, ahhoz, hogy megkapjátok a diplomátokat, papírral is igazolni kell a nyelvismeretet. Hogy melyik intézmény milyen szintű és típusú tudást vár el, komoly különbségek mutatkoznak.

  • Eduline
Wikipedia

Vannak iskolák, ahol az általános, máshol a szakmai vizsga az elvárás, az esetek többségében a középfokot kell megcélozniuk a hallgatóknak. De abban is van eltérés, hány nyelvből kell szerezni papírt. Mind alap-, mind mesterképzés esetében a felsőoktatási intézmény adott kara dönti el, hogy milyen feltételeket szab, sok esetben még szakonként is változnak. Érdemes tehát átnézni a tanulmányi kalauzt vagy a tanulmányi osztályon érdeklődni.

A nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi gazdálkodási szak a leginkább nyelvigényes. Akik itt tanulnak, már általában több nyelvvizsgával is rendelkeznek és tudják, később milyen szűkebb területre szeretnének specializálódni. Éppen ezért ehhez választanak nyelvet is a már meglévő(k) mellé. Nagyon népszerű az angol, a német vagy a francia mellett a kínai, az orosz, az arab vagy a török is.

Még több információ 

Itt a feketeleves: többet kell fizetni a nyelvvizsgákért

Mennyire tudtok angolul? Három ingyenes, online szintfelmérő teszt

Itt a feketeleves: a hallgatók több mint fele elbúcsúzhat a felsőoktatástól?

Léteznek olyan iskolák is, amelyek rábólintottak a nyelvvizsga-amnesztiára, így ezekben az intézményekben a 2013-ban vagy az azelőtt végzett diákok nyelvvizsga helyett úgynevezett belső, intézményi vizsgát tehetnek. A 68 felsőoktatási intézményből 40-ben azonban továbbra is csak az akkreditált nyelvvizsgát fogadják el. Erről itt olvashattok többet. A többi főiskola és egyetem azonban elvárja, hogy a hallgatók állami vagy államilag elismert bizonyítványt szerezzenek. Ezek listája a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ oldalán található.

Gyakran merül fel a kérdés, hogy mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű vizsga között. Előbbi nem teszteli a magyar és az idegen nyelv közötti közvetítést, azaz nem tartalmaz például fordítási feladatokat, míg utóbbi igen. Szintén sokakat érdekel, hogy miként fogadják el az emelt szintű érettségit a későbbiekben. Bár ez a papír nem azonos a nyelvvizsgával, ám a bizonyítványban szereplő záradék szerint a dokumentum mégis egyenértékű a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, vagyis mindenre jogosít, amire a „keményfedeles” nyelvvizsga. Így, ha valakinek felsőfokú „C” típusú nyelvvizsgával egyenértékű érettségije van, azt minden további nélkül elfogadják a felvételin vagy a diplománál.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.