Bár a munkaerőpiacon leginkább a használható nyelvtudást nézik, ahhoz, hogy megkapjátok a diplomátokat, papírral is igazolni kell a nyelvismeretet. Hogy melyik intézmény milyen szintű és típusú tudást vár el, komoly különbségek mutatkoznak.
Vannak iskolák, ahol az általános, máshol a szakmai vizsga az elvárás, az esetek többségében a középfokot kell megcélozniuk a hallgatóknak. De abban is van eltérés, hány nyelvből kell szerezni papírt. Mind alap-, mind mesterképzés esetében a felsőoktatási intézmény adott kara dönti el, hogy milyen feltételeket szab, sok esetben még szakonként is változnak. Érdemes tehát átnézni a tanulmányi kalauzt vagy a tanulmányi osztályon érdeklődni.
A nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi gazdálkodási szak a leginkább nyelvigényes. Akik itt tanulnak, már általában több nyelvvizsgával is rendelkeznek és tudják, később milyen szűkebb területre szeretnének specializálódni. Éppen ezért ehhez választanak nyelvet is a már meglévő(k) mellé. Nagyon népszerű az angol, a német vagy a francia mellett a kínai, az orosz, az arab vagy a török is.
Léteznek olyan iskolák is, amelyek rábólintottak a nyelvvizsga-amnesztiára, így ezekben az intézményekben a 2013-ban vagy az azelőtt végzett diákok nyelvvizsga helyett úgynevezett belső, intézményi vizsgát tehetnek. A 68 felsőoktatási intézményből 40-ben azonban továbbra is csak az akkreditált nyelvvizsgát fogadják el. Erről itt olvashattok többet. A többi főiskola és egyetem azonban elvárja, hogy a hallgatók állami vagy államilag elismert bizonyítványt szerezzenek. Ezek listája a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ oldalán található.
Gyakran merül fel a kérdés, hogy mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű vizsga között. Előbbi nem teszteli a magyar és az idegen nyelv közötti közvetítést, azaz nem tartalmaz például fordítási feladatokat, míg utóbbi igen. Szintén sokakat érdekel, hogy miként fogadják el az emelt szintű érettségit a későbbiekben. Bár ez a papír nem azonos a nyelvvizsgával, ám a bizonyítványban szereplő záradék szerint a dokumentum mégis egyenértékű a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, vagyis mindenre jogosít, amire a „keményfedeles” nyelvvizsga. Így, ha valakinek felsőfokú „C” típusú nyelvvizsgával egyenértékű érettségije van, azt minden további nélkül elfogadják a felvételin vagy a diplománál.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
