Így igényelhetitek vissza a nyelvvizsga díját: itt vannak a legfontosabb feltételek

Visszaigényelnétek a sikeres nyelvvizsga díját? Mutatjuk, milyen feltételeket kell teljesíteni ehhez.

  • Eduline
Pixabay

Nemcsak azok kaphatják vissza a 2018. január 1-je után megszerzett nyelvvizsga díját, akik most először szóbeliztek-írásbeliztek sikeresen, hanem azok is, akik már rendelkeznek alacsonyabb szintű vagy más nyelvből szerzett bizonyítvánnyal. A kedvezmény a 35 évnél fiatalabbakra vonatkozik.

A vizsga vagy a bizonyítvány kiállításának időpontja számít? A kormányrendelet a 2018. január elseje után letett vizsgákról szól – vagyis a vizsga, nem pedig a bizonyítvány kiállításának dátumát veszik figyelembe.

Milyen vizsgák díját lehet visszaigényelni? A Magyarországon akkreditált, középfokú (vagyis B2-es) és felsőfokú (C1-es) angol, német, francia, orosz, olasz, spanyol, latin, portugál, arab, héber, kínai, japán, holland, finn és nemzetiségi nyelvekből tett nyelvvizsgákra, a komplex, valamint az egyesíthető írásbeli és szóbeli részvizsgákra, az általános és a szaknyelvi vizsgákra is. Emellett vissza lehet igényelni a nyelvvizsga-honosítás dját is. Fontos, hogy a sikertelen nyelvvizsga díja nem jár vissza, ahogy a nem akkreditált, valamint az alapfokú, vagyis a B1-es nyelvvizsgák díja sem.

További részleteket ebben a cikkben találtok:

Megvannak a részletek: így kaphatjátok vissza a sikeres nyelvvizsga díját

Most már mindent tudunk a sikeres nyelvvizsga díjának visszaigényléséről! A legfontosabb: azok is visszakaphatják komplex, szóbeli vagy írásbeli vizsgájuk díját, akik korábban már szereztek nyelvvizsga-bizonyítványt. A részletekről az Euroexam szakembereit kérdeztük. Kik kaphatják vissza a nyelvvizsgák díját 2018-tól? A legfontosabb, sok nyelvtanulót érintő szabály: nemcsak azok kaphatják vissza a 2018.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.