Továbbra sem hajlandó elárulni a kormány, milyen eredmények születtek azon az Oktatási Hivatal által elvégzett felmérésen, amely a hazai nyelvoktatás helyzetét és a középiskolások nyelvtudását vizsgálta.
A felmérést egy tavaly júniusban megjelent kormányhatározat rendelte el, ami idén február 28-ig szabott határidőt a vizsgálatra. Az eredmények alapján az illetékes minisztériumoknak június 30-ig kellett kidolgozniuk az iskolai nyelvoktatás fejlesztését célzó stratégiát a 2018-2027 közötti időszakra - írja a Népszava.
Áprilisban mindössze annyit árult el az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), hogy a felméréssel végeztek, de áprilisban még az eredményeket értékelték. Az Emmi most is csak annyit közölt: az eredményeket egy szakmai konferencián, a tanévkezdéshez kötődően teszik majd közzé.
"Eddig mi sem tudunk semmit a felmérésről, pedig már éppen ideje lenne megismerni az eredményeket" – nyilatkozta a lapnak a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Rozgonyi Zoltán szerint legkésőbb nyár végéig a szakma számára is ki kellene derülnie, mire jutott az Oktatási Hivatal. A nyelvtanulási kölcsön tervéről úgy vélekedett: a diákhitel ilyesféle kibővítése elsősorban az egyetemistáknak jelenthet segítséget, holott a középiskolai nyelvoktatás helyzetén is sürgősen javítani kellene, hiszen a tervek szerint 2020-tól a továbbtanuláshoz kötelezővé tennék a középfokú nyelvvizsgát.
Nagy változás jöhet, ha a kormány rábólint: nyelvtanulásra diákhitel
Elképzelhető, hogy a jövőben a nyelvtanulás költségeinek fedezésére is fel lehet majd venni a diákhitelt - már ha a kormány rábólint a versenyképességi tanács javaslatára. A Nemzeti Versenyképességi Tanács szerint Magyarország versenyképessége szempontjából különösen fontos a nyelvtanulás hatékonyságának növelése - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, a tanács elnöke a testület ülése után.
Szomorú eredmények a magyar diákok nyelvtudásáról: nagy a lemaradás a kisebb településeken
Még mindig hatalmas a különbség a budapesti és a községi általános iskolákban tanulók nyelvtudása között - derül ki a 2017-ben végzett idegen nyelvi mérés eredményeiből. Ráadásul a falvakban élő szülők közül sokan szembesülnek azzal, hogy a munkaerőpiacon hiába alapelvárás az angoltudás, gyerekeik a helyi iskolában nem tanulhatnak angolul.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
