Nagy változás jöhet, ha a kormány rábólint: nyelvtanulásra diákhitel
Elképzelhető, hogy a jövőben a nyelvtanulás költségeinek fedezésére is fel lehet majd venni a diákhitelt - már ha a kormány rábólint a versenyképességi tanács javaslatára.
Továbbra sem hajlandó elárulni a kormány, milyen eredmények születtek azon az Oktatási Hivatal által elvégzett felmérésen, amely a hazai nyelvoktatás helyzetét és a középiskolások nyelvtudását vizsgálta.

A felmérést egy tavaly júniusban megjelent kormányhatározat rendelte el, ami idén február 28-ig szabott határidőt a vizsgálatra. Az eredmények alapján az illetékes minisztériumoknak június 30-ig kellett kidolgozniuk az iskolai nyelvoktatás fejlesztését célzó stratégiát a 2018-2027 közötti időszakra - írja a Népszava.
Áprilisban mindössze annyit árult el az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), hogy a felméréssel végeztek, de áprilisban még az eredményeket értékelték. Az Emmi most is csak annyit közölt: az eredményeket egy szakmai konferencián, a tanévkezdéshez kötődően teszik majd közzé.
"Eddig mi sem tudunk semmit a felmérésről, pedig már éppen ideje lenne megismerni az eredményeket" – nyilatkozta a lapnak a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Rozgonyi Zoltán szerint legkésőbb nyár végéig a szakma számára is ki kellene derülnie, mire jutott az Oktatási Hivatal. A nyelvtanulási kölcsön tervéről úgy vélekedett: a diákhitel ilyesféle kibővítése elsősorban az egyetemistáknak jelenthet segítséget, holott a középiskolai nyelvoktatás helyzetén is sürgősen javítani kellene, hiszen a tervek szerint 2020-tól a továbbtanuláshoz kötelezővé tennék a középfokú nyelvvizsgát.
Elképzelhető, hogy a jövőben a nyelvtanulás költségeinek fedezésére is fel lehet majd venni a diákhitelt - már ha a kormány rábólint a versenyképességi tanács javaslatára.
Még mindig hatalmas a különbség a budapesti és a községi általános iskolákban tanulók nyelvtudása között - derül ki a 2017-ben végzett idegen nyelvi mérés eredményeiből. Ráadásul a falvakban élő szülők közül sokan szembesülnek azzal, hogy a munkaerőpiacon hiába alapelvárás az angoltudás, gyerekeik a helyi iskolában nem tanulhatnak angolul.
Bár matekból összességében javultak az eredmények a 2026-os országos kompetenciamérésen, korántsem minden évfolyamon ilyen kedvező a helyzet. A negyedikesek közel harmada még mindig csak a legegyszerűbb, egyértelmű utasításokat követő matekfeladatokkal boldogul, vagy azokat sem tudja megfelelően megoldani. Az ötödikesek eredménye romlott, a nyolcadikosok viszont látványosan javítottak a tavalyi teljesítményükön.
Ki kellett üríteni a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnáziumot hétfő délelőtt, miután egy diák WC-tisztító tablettákat szórt az egyik mosdóba, amelyek miatt gáz keletkezett. A rendőrség legfrissebb tájékoztatása szerint 13 diák és egy felnőtt lett rosszul.
Újabb lépést tehetnek afelé, hogy az óvodákban az önálló nevelőmunkát kizárólag diplomás szakemberek végezhessék. Az óvodai nevelő képzés kivezetésének részleteiről minisztériumi szakmai egyeztetésen tárgyaltak, ahol az átalakítás három fő pillérét is ismertették.
A korábban elfogadott 30 százalékos átlagos béremelés helyett eddig csak 10 százalékos emelést kaptak az érintett munkavállalók. Most közel 4 milliárd forintból rendezhetik az elmaradást.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
Megnyílt a KIFIR írásbeli vizsgahelyszín keresője, ahol már böngészhetik a felvételizők, mely középiskolákban írhatják meg a központi írásbeli vizsgát.
Új rektort egyelőre nem választanak, az egyetem vezetését viszont átalakítanák Nyíregyházán. A fenntartó kuratórium eredménytelennek nyilvánította a rektori pályázatot, és arról is döntött, hogy a jövőben a rektor tölti be az elnöki tisztséget.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából.