A magyar felnőtt lakosság kétharmada nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem. A helyzet javítására 15 milliárd forintot biztosított az Európai Unió, ám a programra már csak az összeg harmada áll rendelkezésre. A többit multicégek kapnák tanműhelyek kialakítására, amiből nyelvtudás nem lesz - írja a hvg.hu.
A hvg.hu azt írja: a Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló felnőttképzési programokban eredetileg 15 milliárd forint uniós pénzt szántak nyelvoktatásra, ami már az előkészületek kezdetén 10,28 milliárdra csökkent.
Ez még így is jelentős összeg, a 2013-as, ehhez hasonló „A Tudásod a jövőd” programban ennyi pénzből csaknem százezer jelentkezőnek nyújtottak szinte ingyenesen nyelvi képzést. Idén júliusra azonban kiderült, hogy még tovább vágnák a pályázható pénzt, egész pontosan tovább feleznék azt: 4,58 milliárd forintra. A képzéseket a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ráadásul a szakképzési centrumok szervezésében bonyolítaná le, amelyek a korábbi gyakorlattal szemben most csak abban az esetben bízhatnának meg nyelviskolákat a képzések lebonyolításával, ha a szakképző iskolák nyelvtanárai nem vállalják másodállásban az oktatást.
Június végén a szakképzési központok vezetőinek Cseresnyés Péter államtitkárságának utasítására küldtek egy levelet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalból, amelyben azt a tájékoztatást kapták, hogy a nyelvi pályázatokat az Irányító Hatóság „a konstrukciók szakmai átalakítása miatt felfüggesztette”.
A Hudacsek Lászlóné főosztályvezető által jegyzett email azonban tévedésből egy egész levelezést tartalmazott, amelyből az is kiderült, hova kell a nyelvoktatásra szánt pénz. Indul egy új, „Ginop 6.1.8.” nevű program, amely – mint később kiderült – tízmilliárd forinttal támogat tíz nagy multinacionális céget tanműhelyek kialakítására. Rövid matek után kiderül, hogy az eredetileg a lakosság nyelvi kompetenciáinak növelésére szánt 15 milliárdból összesen pont 10 milliárdot csíptek le. Azaz mintegy 100 ezer ember nyelvi képzése helyett inkább 10 tanműhely beindítását tartja fontosabbnak a kormány.
A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Nyelvtudás: nem teszi ki Magyarország az ablakba ezt a rangsort
Rossz társaságba keveredtünk. Az Európai Bizottság tolmácsolási főigazgatósága tett közzé a Facebook-oldalán egy grafikont, amely aszerint rangsorolja az Európai Unió országait, hogy a 25 és 64 év közötti lakosság hány százaléka tud legalább egy idegen nyelvet - írja a hvg.hu.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
