A magyar felnőtt lakosság kétharmada nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem. A helyzet javítására 15 milliárd forintot biztosított az Európai Unió, ám a programra már csak az összeg harmada áll rendelkezésre. A többit multicégek kapnák tanműhelyek kialakítására, amiből nyelvtudás nem lesz - írja a hvg.hu.
A hvg.hu azt írja: a Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló felnőttképzési programokban eredetileg 15 milliárd forint uniós pénzt szántak nyelvoktatásra, ami már az előkészületek kezdetén 10,28 milliárdra csökkent.
Ez még így is jelentős összeg, a 2013-as, ehhez hasonló „A Tudásod a jövőd” programban ennyi pénzből csaknem százezer jelentkezőnek nyújtottak szinte ingyenesen nyelvi képzést. Idén júliusra azonban kiderült, hogy még tovább vágnák a pályázható pénzt, egész pontosan tovább feleznék azt: 4,58 milliárd forintra. A képzéseket a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ráadásul a szakképzési centrumok szervezésében bonyolítaná le, amelyek a korábbi gyakorlattal szemben most csak abban az esetben bízhatnának meg nyelviskolákat a képzések lebonyolításával, ha a szakképző iskolák nyelvtanárai nem vállalják másodállásban az oktatást.
Június végén a szakképzési központok vezetőinek Cseresnyés Péter államtitkárságának utasítására küldtek egy levelet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalból, amelyben azt a tájékoztatást kapták, hogy a nyelvi pályázatokat az Irányító Hatóság „a konstrukciók szakmai átalakítása miatt felfüggesztette”.
A Hudacsek Lászlóné főosztályvezető által jegyzett email azonban tévedésből egy egész levelezést tartalmazott, amelyből az is kiderült, hova kell a nyelvoktatásra szánt pénz. Indul egy új, „Ginop 6.1.8.” nevű program, amely – mint később kiderült – tízmilliárd forinttal támogat tíz nagy multinacionális céget tanműhelyek kialakítására. Rövid matek után kiderül, hogy az eredetileg a lakosság nyelvi kompetenciáinak növelésére szánt 15 milliárdból összesen pont 10 milliárdot csíptek le. Azaz mintegy 100 ezer ember nyelvi képzése helyett inkább 10 tanműhely beindítását tartja fontosabbnak a kormány.
A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Nyelvtudás: nem teszi ki Magyarország az ablakba ezt a rangsort
Rossz társaságba keveredtünk. Az Európai Bizottság tolmácsolási főigazgatósága tett közzé a Facebook-oldalán egy grafikont, amely aszerint rangsorolja az Európai Unió országait, hogy a 25 és 64 év közötti lakosság hány százaléka tud legalább egy idegen nyelvet - írja a hvg.hu.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
