Megszűnik az egyik legnépszerűbb nyelvvizsga, februárban lehet utoljára próbálkozni

Megszűnik az egyik legnépszerűbb magyarországi nyelvvizsgarendszer, a TIT-TELC, az utolsó vizsgákat februárban tartják majd.

  • Szabó Fruzsina
MTI / Marjai János

„Sajnálattal tájékoztatunk titeket, hogy a TELC frankfurti központja 2018. szeptember 30-tól hat hónapos határidővel, 2019. március 31-ig megszünteti a TIT-TELC vizsgarendszer magyarországi működését” – ez olvasható abban a levélben, amelyet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) vezetője küldött vizsgáztató és felkészítő tanároknak, trénereknek.

Váratlanul érte őket a hír – ezt mondták a TIT-TELC vizsgarendszer megszűnéséről a lapunknak nyilatkozó nyelvtanárok, ez ugyanis az egyik legnépszerűbb hazai vizsgarendszer, a nemzetközi nyelvvizsgák közül a TELC-et és az Euroexamet választja a legtöbb nyelvtanuló. „2000 óta közel négyszázezer vizsgázó fordult meg vizsgahelyeink hálózatában, ezzel a hazai rendszerek között a második legnagyobb vizsgaközpontként működünk. Az elmúlt években kitartóan dolgoztunk, vizsgacsalási botrányok nálunk nem fordultak elő” – mondta az Eduline-nak Piróth Eszter, a TIT igazgatója, hozzátéve: a frankfurti központ nem indokolta, miért mondják fel a szerződést, és a TELC-központ további terveiről sem kaptak tájékoztatást.

Februárban lehet utoljára vizsgázni

„A márciusig rendelkezésünkre álló időben plusz időpontot is engedélyezett az Oktatási Hivatal annak érdekében, hogy minden TELC-re készülő le tudja tenni a vizsgát” – mondta Piróth Eszter. A nyelvtanulók – akiket a vizsgahelyeken, tanárokon, felkészítő helyeken, valamint honlapokon, közösségi portálokon keresztül is tájékoztatnak majd – így összesen három időpontban tudnak még vizsgázni, a központ egy novemberi, egy januári és egy februári vizsgát is meghirdetett.

Mi az a TELC?
TELC-vizsgát – olvasható a The European Language Certificates magyar oldalán, a telc.hu-n – tizenkilenc európai országban lehet tenni, tizenegy nyelvből több mint háromezer vizsgahelyen. A magyarországi jogtulajdonos a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat – tíz éven át, 2000-ig honosítható nemzetközi nyelvvizsgaként működtették, 2000 óta államilag elismert, akkreditált nyelvvizsga.

Igazán rosszul nem is a nyelvtanulók járnak, hanem azok a nyelviskolák, amelyek az elmúlt egy-két évben csatlakoztak a TELC hálózatához akkreditált vizsgahelyként, hiszen a több százezer forintos akkreditációs díj így kárba vész – van például olyan székesfehérvári nyelviskola, amely a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (NYAK) nyilvántartása szerint alig négy hónapja lett elismert vizsgahelyszín. A TELC-nek itthon ugyanis több tucat vizsgahelye van – a nyelviskolák mellett számos középiskolában és felsőoktatási intézményben, például az Eszterházy Károly Egyetemen vagy a győri Széchenyi István Egyetemen is lehet írásbelizni és szóbelizni. A megszűnés miatt komoly problémával néznek szembe azok a vizsgáztatók és felkészítő tanárok is, akik erre a vizsgatípusra specializálódtak.

Választék persze így is van bőven – a NYAK nyilvántartása szerint kétnyelvű, honosítást nem igénylő általános nyelvvizsgát összesen nyolc, míg egynyelvű, általános vizsgát tizennégy nyelvvizsgaközpontban lehet tenni, a legnépszerűbbek közé továbbra is az Euroexam, az ELTE Origó vagy például a BME-nyelvvizsga tartozik.

Nem marad nyelvvizsga nélkül a TIT

Persze a TIT sem marad nyelvvizsga nélkül, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ adataiból ugyanis kiderül, hogy még áprilisban akkreditációt kapott saját fejlesztésű, iXam nevű nyelvvizsgarendszerük, amely – olvasható az oldalukon – ugyanúgy egynyelvű, mint a TELC, vagyis nincs fordítási, közvetítési feladat, az azonban újdonság, hogy a vizsga egy részét számítógépen is meg lehet oldani, ezzel főként a tizenéveseknek és fiatal felnőtteknek kedveznének, Piróth Eszter szerint „a számítógépes vizsga lebonyolítása és gépi javítása miatt rövidebb idő alatt ad eredményt”. Az első nyelvvizsgákat egyébként 2019 márciusában tartják majd.

Hány feladatot kell megoldanotok a legnépszerűbb B2-es nyelvvizsgákon?

Nem kell tovább halogatni nyelvvizsgát, a tavaszi vizsgaidőszakban már próbálkozhatsz is. Ha sikerül, az állam visszatéríti a vizsgadíjat. Lássuk, hány feladat van a legnépszerűbb B2-es vizsgákon, és mennyi idő alatt lehetsz túl rajtuk. Ha kezdő vizsgázó vagy, jó választás lehet az Euroexam egynyelvű, mindössze 155 perces vizsgája.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.