Ingyen nyelvvizsgázhattok januártól, de ezekre a szabályokra figyelnetek kell

Visszajár az első sikeres nyelvvizsga díjából 34,5 ezer forint 2018 első napjától, de a bizonyítvány kiállításától számított egy éven belül kell azt igényelni az Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft.-től - írja a Napi.hu.

  • Eduline
Túry Gergely

A lap emlékeztet arra, hogy 2018. január 1-jétől azon 35. életévüket be nem töltött magyar állampolgároknak, akik a felsőfokú felvételi eljárás során figyelembe vehető - a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló  rendelet mellékletében rögzített nyelvek valamelyikéből - sikeres vizsgát tesznek, a vizsga díját az állam visszatéríti az adott évi minimálbér 25 százalékának megfelelő összeghatárig. Ilyen nyelvvizsgának számít a komplex középfokú (B2) nyelvvizsga, vagy az ezzel egyenértékű emelt szintű idegen nyelvű érettségi vizsga, továbbá a komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga.

A minimálbér 2018-tól 138 ezer forint lesz. Ennek a negyede, vagyis 34 500 forint jár vissza a nyelvvizsga díjából jövőre.

Az erről szóló rendelet tervezete a visszaigénylés rendjét is szabályozza. A kérelmet az Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft.-hez, az első sikeres komplex nyelvvizsga letételét igazoló bizonyítvány vagy tanúsítvány kiállításától számított 1 éven belül - elektronikus űrlapon vagy formanyomtatványon - kell benyújtani.

Aki ezt elmulasztja az egyéves határidőt, elveszíti a támogatást. Az elbírálási idő 15 nap lesz, a központ megkeresi az Oktatási Hivatalt annak igazolására, hogy a kérelmező valóban megszerezte-e az első sikeres komplex nyelvvizsgát.

Ilyen lesz az ingyenes nyelvvizsga: a nyolc legfontosabb kérdés és a válaszok

2018-tól az első sikeres nyelvvizsga árát visszakapják a 35 évnél fiatalabbak. Rengeteg olvasónk tett fel erről kérdéseket, itt találjátok a válaszokat. Csak a középiskolások nyelvvizsgázhatnak ingyen? Nem. Bárki, aki 35 évnél nem idősebb, ingyen szerezheti meg az első nyelvvizsgáját. Befizetik helyettem a nyelvvizsgadíjat?

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.