Ilyen lesz az ingyenes nyelvvizsga: a 8 legfontosabb kérdés és válasz

2018-tól ingyen szerezhetik meg első nyelvvizsgájukat a 35 évnél nem idősebbek - itt vannak a legfontosabb részletek.

  • Eduline

Csak a középiskolások nyelvvizsgázhatnak ingyen?

Nem. Bárki, aki 35 évnél nem idősebb, ingyen szerezheti meg az első nyelvvizsgáját.

Ez mit jelent? Befizetik helyettem a nyelvvizsgadíjat?

Nem, a vizsgát továbbra is saját zsebből kell majd befizetni, de a sikeres vizsgát követően  az Új Nemzedék Központnál lehet majd kérni a vizsgadíj kifizetését - vagyis ekkor kapjátok majd meg a vizsga árát.

Pixabay

Vagyis csak akkor kapom vissza a pénzt, ha megszerzem a nyelvvizsga-bizonyítványt?

Igen, csak  sikeres nyelvvizsgáért jár vissza a vizsgadíj.

Elég, ha a szóbeli vagy az írásbeli megvan?

Nem,  követelmény az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes megléte.

Csak a középfokú nyelvvizsgára vonatkozik az ingyenesség?

Nem, akár közép-, akár felsőfokú az első nyelvvizsga, visszakapjátok az árát.

Már az idei nyelvvizsgákat is kifizetik?

Nem, a program 2018-tól kezdődik.

Jön a szigor: nem csak terv, 2020-tól kötelező lesz a nyelvvizsga

"A kormány tervei szerint 2020-tól csak az mehet egyetemre, főiskolára, akinek legalább egy középfokú nyelvvizsgája van" - lehetett olvasni az elmúlt hetekben több lapban. Pedig mindez nem terv, a felvételi szabályokat tartalmazó kormányrendeletben már régóta szerepel az új feltétel.

Mekkora összegről van szó?

A vezető magyar nyelvvizsgaközpontokban 25-35 ezer forint közötti összegbe kerül egy középfokú nyelvvizsga - Novák Katalin államtitkár szerint a térítés összege 34 500 forint lesz.

És ha külföldi nyelvvizsgát teszek, ami ennél drágább?

Erre nem tért ki az államtitkár, de várhatóan csak a Magyarországon akkreditált nyelvvizsgákra vonatkozik majd a térítésmentesség - megkérdezzük az államtitkárságot.

Diploma nyelvvizsga nélkül? A hallgatók harmada csúszik a papír megszerzésével

A magyar egyetemisták és főiskolások harmada nem szerzi meg időben a diplomáját - derül ki a Diplomás Pályakövető Rendszer statisztikájából. A kutatók 2010 és 2014 között vizsgálták a felsőoktatási képzésben részt vevő, de már abszolvált hallgatók diplomaszerzését. A 34 intézmény majdnem kétszázezer diákját (182 299 fő) érintő kutatás eredményéből az tűnik ki, hogy a diákok mintegy harmada (32,3 %-a) késleltetett diplomaszerző.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.