Pedagógusok TÉR-értékelése: „Ahogy most van, az csak arra jó, hogy a tanárok sérüljenek”
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
2018-tól ingyen szerezhetik meg első nyelvvizsgájukat a 35 évnél nem idősebbek - itt vannak a legfontosabb részletek.
Csak a középiskolások nyelvvizsgázhatnak ingyen?
Nem. Bárki, aki 35 évnél nem idősebb, ingyen szerezheti meg az első nyelvvizsgáját.
Ez mit jelent? Befizetik helyettem a nyelvvizsgadíjat?
Nem, a vizsgát továbbra is saját zsebből kell majd befizetni, de a sikeres vizsgát követően az Új Nemzedék Központnál lehet majd kérni a vizsgadíj kifizetését - vagyis ekkor kapjátok majd meg a vizsga árát.

Vagyis csak akkor kapom vissza a pénzt, ha megszerzem a nyelvvizsga-bizonyítványt?
Igen, csak sikeres nyelvvizsgáért jár vissza a vizsgadíj.
Elég, ha a szóbeli vagy az írásbeli megvan?
Nem, követelmény az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes megléte.
Csak a középfokú nyelvvizsgára vonatkozik az ingyenesség?
Nem, akár közép-, akár felsőfokú az első nyelvvizsga, visszakapjátok az árát.
Már az idei nyelvvizsgákat is kifizetik?
Nem, a program 2018-tól kezdődik.
Jön a szigor: nem csak terv, 2020-tól kötelező lesz a nyelvvizsga
"A kormány tervei szerint 2020-tól csak az mehet egyetemre, főiskolára, akinek legalább egy középfokú nyelvvizsgája van" - lehetett olvasni az elmúlt hetekben több lapban. Pedig mindez nem terv, a felvételi szabályokat tartalmazó kormányrendeletben már régóta szerepel az új feltétel.
Mekkora összegről van szó?
A vezető magyar nyelvvizsgaközpontokban 25-35 ezer forint közötti összegbe kerül egy középfokú nyelvvizsga - Novák Katalin államtitkár szerint a térítés összege 34 500 forint lesz.
És ha külföldi nyelvvizsgát teszek, ami ennél drágább?
Erre nem tért ki az államtitkár, de várhatóan csak a Magyarországon akkreditált nyelvvizsgákra vonatkozik majd a térítésmentesség - megkérdezzük az államtitkárságot.
Diploma nyelvvizsga nélkül? A hallgatók harmada csúszik a papír megszerzésével
A magyar egyetemisták és főiskolások harmada nem szerzi meg időben a diplomáját - derül ki a Diplomás Pályakövető Rendszer statisztikájából. A kutatók 2010 és 2014 között vizsgálták a felsőoktatási képzésben részt vevő, de már abszolvált hallgatók diplomaszerzését. A 34 intézmény majdnem kétszázezer diákját (182 299 fő) érintő kutatás eredményéből az tűnik ki, hogy a diákok mintegy harmada (32,3 %-a) késleltetett diplomaszerző.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Már az első parlamenti felszólalásain is túl van Kapronczai Balázs, aki nemrég lett a kormány oktatási és gyermekügyi ügyekért felelős parlamenti államtitkára. A politikus az iskolai szexuális nevelés témájában válaszolt képviselői kérdésekre.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Tanítanék Mozgalom szerint várható az idei pedagógus-teljesítményértékelési rendszer (TÉR) felfüggesztése. A szervezet a szerdai egyeztetései után közölte, hogy információik szerint a rendszer leállításának szándéka már felmerült, a hivatalos felfüggesztéshez azonban törvénymódosításra lesz szükség.
Egy diák szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, egy másik hallgató viszont a demokratikus működéshez való visszatérésre helyezte a hangsúlyt. Az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha az egyeztetésekbe bevonnák őket.