Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egyre több részlet derül ki az ingyenes nyelvvizsgáról - itt találjátok a választ néhány olvasói kérdésre.
Mikortól lehet ingyen nyelvvizsgázni?
2018. január 1-jétől, annál korábban nem.
Milyen nyelvvizsgákra vonatkozik az ingyenesség?
Az első sikeresen teljesített komplex középfokú (B2) nyelvvizsgára vagy az ezzel egyenértékű emelt szintű idegen nyelvű érettségi vizsgára, valamint a komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsgára.

Mindegy, hány éves vagyok?
Sajnos nem. A kedvezményre (pontosabban a nyelvvizsgadíj visszatérítésére) csak a 35. évüket be nem töltött fiatalok számíthatnak.
Akár a legdrágább nyelvvizsgát is választhatom?
A nyelvvizsga díját az adott évre érvényes minimálbér 25 százalékának megfelelő összeghatárig térítik meg. Ha a minimálbér emelkedik, az összeghatár is magasabb lesz.
És ha nem egyszerre teszem le az írásbelit és a szóbelit? Mind a kettőt kifizetik?
Ha a vizsgázó a nyelvvizsgát nem egy időben, hanem részvizsgánként - de még a 35. életév betöltését megelőzően - szerzi meg, akkor az időben második részvizsga díját térítik meg.
Ilyen lesz az ingyenes nyelvvizsga: a 8 legfontosabb kérdés és válasz
2018-tól ingyen szerezhetik meg első nyelvvizsgájukat a 35 évnél nem idősebbek - itt vannak a legfontosabb részletek. Csak a középiskolások nyelvvizsgázhatnak ingyen? Nem. Bárki, aki 35 évnél nem idősebb, ingyen szerezheti meg az első nyelvvizsgáját. Ez mit jelent? Befizetik helyettem a nyelvvizsgadíjat?
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.