Ezért fontos, hogy még idén tavasszal megszerezzétek a nyelvvizsgát

Miért fontos, hogy ha még nincs, meglegyen a nyelvvizsgátok a nyárig? Így az utolsó pillanatban is javíthattok az esélyeiteken, ha nem elég magas a pontszámotok.

  • Eduline
pixabay

Hány pontot ér a 2018-as felvételin a B2-es és a C1-es nyelvvizsga, és miért fontos, hogy megszerezzétek a nyelvvizsga-bizonyítványt?

Az államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsgáért 28, a felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsgáért 40 többletpont jár az egyetemi-főiskolai felvételin. Azok is 40 pontot kapnak, akik több nyelvvizsgát szereztek (két B2-es nyelvvizsga például 28+28 pontot érne, de 56 helyett csak 40 többletpontot kaphatnak érte a felvételizők).

Más feltétel is van: akik ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát is tesznek, csak az emelt szintű érettségiért járó 50 többletponttal kalkulálhatnak.

Fontos a nyelvvizsga, hiszen a felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján a 2018-as felvételin 280 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon. Aki ennél kevesebb pontot gyűjt, sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdheti el ezeket a képzéseket. Ezt a ponthatárt az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért kapott többletpontokkal együtt, de az egyéb eredményekért járó többletpontok nélkül kell elérni.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Felvételi pontszámítás: mi történik, ha február után szerzitek meg a bizonyítványt?

Kell-e jelezni a felsőoktatási felvételi jelentkezéskor, hogy a következő hónapokban - várhatóan - sikerül majd a nyelvvizsga? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Márciusban fogok nyelvvizsgázni, így a felvételi jelentkezéskor még nem lesz nyelvvizsga-bizonyítványom. Hogyan jelezzem, hogy ennek ellenére várhatóan jogosult leszek a 28 többletpontra?

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.