Ezért fontos, hogy még idén tavasszal megszerezzétek a nyelvvizsgát

Miért fontos, hogy ha még nincs, meglegyen a nyelvvizsgátok a nyárig? Így az utolsó pillanatban is javíthattok az esélyeiteken, ha nem elég magas a pontszámotok.

  • Eduline
pixabay

Hány pontot ér a 2018-as felvételin a B2-es és a C1-es nyelvvizsga, és miért fontos, hogy megszerezzétek a nyelvvizsga-bizonyítványt?

Az államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsgáért 28, a felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsgáért 40 többletpont jár az egyetemi-főiskolai felvételin. Azok is 40 pontot kapnak, akik több nyelvvizsgát szereztek (két B2-es nyelvvizsga például 28+28 pontot érne, de 56 helyett csak 40 többletpontot kaphatnak érte a felvételizők).

Más feltétel is van: akik ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát is tesznek, csak az emelt szintű érettségiért járó 50 többletponttal kalkulálhatnak.

Fontos a nyelvvizsga, hiszen a felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján a 2018-as felvételin 280 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon. Aki ennél kevesebb pontot gyűjt, sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdheti el ezeket a képzéseket. Ezt a ponthatárt az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és OKJ-s szakképesítésért kapott többletpontokkal együtt, de az egyéb eredményekért járó többletpontok nélkül kell elérni.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Felvételi pontszámítás: mi történik, ha február után szerzitek meg a bizonyítványt?

Kell-e jelezni a felsőoktatási felvételi jelentkezéskor, hogy a következő hónapokban - várhatóan - sikerül majd a nyelvvizsga? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Márciusban fogok nyelvvizsgázni, így a felvételi jelentkezéskor még nem lesz nyelvvizsga-bizonyítványom. Hogyan jelezzem, hogy ennek ellenére várhatóan jogosult leszek a 28 többletpontra?

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.