Felvételi 2026: mutatjuk, milyen intézményi pontokat kaphattok az ELTE különböző karain
Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Hiába kérik diák- és szakmai szervezetek, hiába beszélnek oktatáskutatók a várható negatív hatásokról, egyelőre úgy tűnik, nem hajlandó lemondani a felvételi szabályok 2020-as szigorításáról a kormány. Legalábbis erre utal Palkovics László oktatási államtitkár legutóbbi nyilatkozata.

"Ha a hallgatónak nincs nyelvvizsgája, amikor bekerül az egyetemre, akkor nem fogja tudni átvenni a diplomáját, ugyanis az egyetemnek nem feladata a nyelvoktatás, annál inkább a nyelvtudás alkalmazása az oktatás során. Tehát ezt sokkal jobb még a gimnáziumban megszerezni, ahol adott a nagy számú, ezerháromszáz kontaktóra, a nyelvtanárok, a különböző nyelvkönyvek és a módszertan is" - mondta a felvételi szabályok szigorításáról Palkovics László oktatási államtitkár a Magyar Hírlapnak.
2020-tól csak az juthat be egyetemre, főiskolára, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett pedig legalább középfokú tudása van egy idegen nyelvből - és ezt egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel bizonyítani is tudja. Aki ezt a feltételt nem teljesíti, az sem államilag támogatott, sem önköltséges képzésre nem kerülhet be, sem állami, sem magánintézményben nem kezdheti el tanulmányait.
Több tízezer diák mondhat le továbbtanulási terveiről a felvételi szabályok szigorítása miatt – többek között ez is kiderül az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének friss oktatási kiadványából, amely részletes adatokat közöl az egyetemekre-főiskolákra jelentkezők és az elsőévesek nyelvtudásáról. 2016-ban az alap- és osztatlan szakokra, felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők 56 százaléka úgy vágott neki a felvételinek, hogy egy nyelvből sem volt középfokú nyelvvizsgája, a frissen érettségizők körében ez az arány valamivel alacsonyabb, 52 százalék volt.
Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről
Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.
Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
A központi írásbeli nem a logikát és a valós tudást mérte - írta szerkesztőségünknek Pálnagy Szilárd, aki nyolcadikos felvételizőként petíciót is indított. Levelét teljes egészében közöljük.
Csaknem három ponttal magasabb átlagot értek el tavalyhoz képest.
Hiába nem volt versenytársa a Toldy Ferenc Gimnázium megbízott igazgatójának, a köznevelési államtitkárság nem támogatta a kinevezését. A döntés okairól sem a tantestület, sem az érintett nem kapott tájékoztatást.
A TISZA külügyi vezetője úgy fogalmazott, hogy jelenleg a magyar egyetemisták hátrányban vannak az Erasmusból való kizárás miatt például egy osztrák vagy egy lengyel diákkal szemben.
Horváth Péter szerint csak az iskolák számára volt kellemetlen, hogy a javítókulcsokat utólag kiegészítette az Oktatási Hivatal.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
Érdemes újra végignézni a lehetőségeket, ugyanis a mostani kiegészítéssel olyan szakok is bekerültek a korábban megjelentek mellé, amelyeket decemberben még nem hirdettek meg a felsőoktatási intézmények.
Marosi Beatrix, aki korábban plágiumgyanúba is keveredett a szakdolgozatával, jelenleg egy kollégiumot vezet.
A honvédelem tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék Magyarország védelmének alapelveit, és tudatos, felelős állampolgárként értsék az ország biztonságának jelentőségét.