Hiába kérik diák- és szakmai szervezetek, hiába beszélnek oktatáskutatók a várható negatív hatásokról, egyelőre úgy tűnik, nem hajlandó lemondani a felvételi szabályok 2020-as szigorításáról a kormány. Legalábbis erre utal Palkovics László oktatási államtitkár legutóbbi nyilatkozata.
"Ha a hallgatónak nincs nyelvvizsgája, amikor bekerül az egyetemre, akkor nem fogja tudni átvenni a diplomáját, ugyanis az egyetemnek nem feladata a nyelvoktatás, annál inkább a nyelvtudás alkalmazása az oktatás során. Tehát ezt sokkal jobb még a gimnáziumban megszerezni, ahol adott a nagy számú, ezerháromszáz kontaktóra, a nyelvtanárok, a különböző nyelvkönyvek és a módszertan is" - mondta a felvételi szabályok szigorításáról Palkovics László oktatási államtitkár a Magyar Hírlapnak.
2020-tól csak az juthat be egyetemre, főiskolára, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett pedig legalább középfokú tudása van egy idegen nyelvből - és ezt egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel bizonyítani is tudja. Aki ezt a feltételt nem teljesíti, az sem államilag támogatott, sem önköltséges képzésre nem kerülhet be, sem állami, sem magánintézményben nem kezdheti el tanulmányait.
Több tízezer diák mondhat le továbbtanulási terveiről a felvételi szabályok szigorítása miatt – többek között ez is kiderül az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének friss oktatási kiadványából, amely részletes adatokat közöl az egyetemekre-főiskolákra jelentkezők és az elsőévesek nyelvtudásáról. 2016-ban az alap- és osztatlan szakokra, felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők 56 százaléka úgy vágott neki a felvételinek, hogy egy nyelvből sem volt középfokú nyelvvizsgája, a frissen érettségizők körében ez az arány valamivel alacsonyabb, 52 százalék volt.
Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről
Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
