Nyelvvizsgára, hazai vagy külföldi felsőoktatási felvételire készülsz? Mindegy, meg kell tanulnod esszét írni - magyarul és angolul egyaránt, jól szerkesztett, jó stílusú esszét. Hogyan kell felépíteni a szöveget? Miért fontosak a kötő- és utalószavak? Milyen a megfelelő befejezés? Ezekre a kérdésekre kaphatsz választ mai cikkünkben.
Nem igaz, hogy egy bizonyos kor fölött mindenki tud esszét írni, az viszont nem kérdés, hogy bizonyos élethelyzetekhez, tanulmányokhoz mindenképpen meg kell tanulni ezt a műfajt. Az egyetemen-főiskolán mindennapos feladat az esszéírás, sőt már a középiskolában is produkálnod kell időnként ilyen jellegű szövegeket. Talán éppen emiatt fordul elő sok nyelvvizsgán, például a külföldi továbbtanuláshoz széles körben elfogadott IELTS vizsgán vagy az Euroexamnél is.
Ezért fontos, hogy megtanulj esszét írni
Sok más ok és helyzet lehet, amely az esszéírás fontosságát indokolja, mi két ilyet mutatunk be nektek.
Ahogy egy korábbi cikkünkből már megtudhattátok, a külföldi felsőoktatási felvételi talán legfontosabb eleme az ún. personal statement, vagy más esetekben a motivációs levél megírása. Akármilyen névvel is illetjük a műfajt, a cél egy formális, esszéisztikus szöveg megalkotása, amelyben az egyetemre jelentkező részletesen elmagyarázza, miért éppen az adott szakot választotta, miért azok a témák érdeklik, milyen - a témákhoz kapcsolódó - tapasztalatokat szerzett, milyen tanulmányokat folytatott. A szöveg célja, hogy írója okos, logikusan felépített érvekkel és magyarázatokkal meggyőzze a válogatókat, hogy alkalmas a továbbtanulásra egy külföldi egyetemen.
A nyelvvizsgákon az esszéírás alapvetően egy nagyon formális, érvelő (150-200 szavas) szöveg megalkotását jelenti, amelyben a szerző egy nem ritkán ellentmondásos, provokatív vagy gondolatébresztő állításra (például „A nők és férfiak esélyei és jogai mindenhol azonosak” vagy „Az IT-kütyük kiölik a valódi kommunikációt”) reagál, pro és/vagy kontra érveit logikus szerkesztéssel bemutatva. Erről lesz szó részletesen az alábbiakban.
Esszéírás a nyelvvizsgán
Témák és érvek
A vizsgán kapott téma fontos, de a nyelvvizsgán nem a gondolataid mélységét, eredetiségét értékelik, tehát ne világmegváltó gondolatok megalkotásával töltsd az idődet. Az esszéd pontozásánál inkább azt veszik figyelembe, hogy jól felépített, követhető-e a gondolatmeneted, hatékonyan fejted-e ki a témát, vagy csak érvek és ellenérvek kusza halmazából áll a szöveged.
Itt vannak a legfontosabb infók a nyelvvizsgákról: nyelvtani teszt, szótárhasználat, feladatok
Az elmúlt hónapokban rengeteg infót gyűjtöttünk össze azoknak, akik éppen a nyelvvizsgára készülnek, vagy még csak most keresik a legszimpatikusabb nyelvvizsgaközpontot. Íme, a legfontosabb cikkek egy helyen. Hány feladatot kell megoldani a nyelvvizsgán? A rövid válasz: attól függ, melyik nyelvvizsgát választjátok.
Kezdésnek gyűjtsd össze pontokba szedve - csak kulcsszavakkal - az állítást alátámasztó, illetve az azt cáfoló érveidet. Miután átfutottad a két listát, jelöld meg, esetleg rendezd össze azokat az érveket, melyekre biztosan hivatkozni szeretnél. Megéri ez a 3-4 perc gondolkodás, mert a végén már szinte látod magad előtt a megszerkesztett szöveget. Az esszé szerkesztése során több megközelítést követhetsz, de mindenképpen arra törekedj, hogy a fő érvek mindegyikét egy-egy jól felépített bekezdésben mutasd be. Az íráskészség rész feladatainak megoldásához itt találsz tippeket, mintaszövegeket.
Mi kell még egy jó esszéhez?
1. Egy erős első bekezdés
A témára vonatkozó álláspontodnak az első bekezdésből ki kell derülnie. Nagyon fontos: ezt anélkül fogalmazd meg, hogy utalást tennél arra, egyetértesz, vagy nem értesz egyet a témaként szolgáló kijelentéssel. Ennek a megfogalmazása azért lényeges, mert egy jól megszerkesztett esszében a további bekezdésekben elhelyezett érvek mindegyike az első bekezdésben megjelenő fő érvhez kapcsolódik.
2. Egy tételmondat minden érvelő bekezdésben
Ez ugyan nem elvárás a nyelvvizsgán, de ha megtanulod, hogy az esszé mindegyik bekezdésében kell lennie egy ún. topic sentence-nek, akkor automatikusan így fogod megoldani a feladatot. Vagyis úgy kell felépítened az egyes bekezdéseket, hogy biztosan legyen mindegyikben egy-egy tételmondat, valamint két-három kapcsolódó mondat, amely kiegészíti, magyarázza, pontosítja vagy bővíti a tételmondatot. Ha külön figyelsz erre, elkerülöd azt a csapdát is, hogy egy bekezdés egyetlen mondatból álljon.
3. Igazi összefoglalást adó záró bekezdés
Azért is fontos, hogy az első bekezdésben megfogalmazd az álláspontodat a témáról, hogy a végén lezárásként, a nyitó érvet némileg átpofozva vissza tudj utalni arra. Persze nem szó szerint kell megismételni a nyitó véleményt, és az egyes bekezdésekben megfogalmazott érveket sem kell röviden újra felsorolni. Egy másik tipikus csapdát is elkerülhetsz, ha a záró bekezdésbe nem teszel új, korábban nem említett érvet vagy érveket. Ha a lezárás megfogalmazásakor új érv jut eszedbe, döntsd el, van-e még időd arra, hogy írj köré egy plusz bekezdést, amit valahogy beszúrsz a meglévő szövegbe, vagy idő hiányában inkább kihagyod.
4. Erős belső tartást adó kötő- és utalószavak, kifejezések
Az esszében és az egyes érveket bemutató bekezdésekben különösen fontosak a kötőszavak és kifejezések. Főleg azok, amelyek egyértelműen jelzik, mit szeretnél a kapcsolással kifejezni a bekezdésen vagy a teljes szövegen belül (pl. kontrasztot, pontosítást, összehasonlítást). Utóbbi azért különösen fontos, mert egy jól szerkesztett szöveg bekezdései jelentést hordoznak, egymással különféle viszonyban állnak, és nem egy felsorolás elemeit alkotják (vagyis kerülendők a bekezdés legelején az olyan bevezető kifejezések, mint az „Először is…”, „továbbá…” stb.).
Az Euroexam blogján találtunk egy posztot, amely a szövegalkotásban használható kötőszavak és kifejezések témáját járja körbe, és egyben elnavigál hasznos oldalakra, ahonnan könnyen összegyűjtheted azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyekkel az esszéid belső szerkezetét megteremtheted.
5. A megfelelően hivatalos stílus
Ellentétben egy sor másik, nyelvvizsgákon gyakran előforduló szövegtípussal (például online komment, félhivatalos e-mail), az esszében a szerző elsősorban a témához viszonyul, és nem az olvasóhoz. Tehát nem cseveg olvasójával, nem ad neki tanácsot, nem szólítja fel vagy kéri meg valamire. Vagyis ez egy távolságtartó, formális stílusú szöveg.
Ezért például angolban kerülnöd kell a rövidítéseket, ehelyett arra figyelj, hogy az érveid kerüljenek előtérbe, viszonylag semleges tálalásban. Ugyanez érvényes a personal statementre is, annak ellenére, hogy abban sok személyes elem lesz, hiszen élményeidre és tapasztalataidra is hivatkozni fogsz. A stílus és a szókincs miatt hasznos Academic English-ről, az angol nyelv felsőoktatásban (is) használt változatáról itt olvashatod el cikkünket.
Bónusz infó: az esszéírásról most összegyűjtött szempontokat nem csak a nyelvvizsgán vagy a personal statement írásakor használhatod, akár egy ütős magyar nyelvű esszéhez is hasznosak lehetnek. És kinek ne jönne jól pár pluszpont a témazárókon, az érettségin vagy éppen egy egyetemi kurzuson?
Mennyit írjak, mennyit írhatok a nyelvvizsga íráskészség feladataiban?
Bármelyik nyelvvizsgarendszert is választod, találni fogsz ajánlásokat a terjedelemre, de akkor jársz el okosan, ha ezt egészséges távolságtartással kezeled. Ha ugyanis rágörcsölsz a terjedelemre, az eltereli a figyelmedet a szövegalkotásról - olyan külső szempontot hoz be, amely önmagában biztosan nem javítja a szövegeid minőségét a nyelvvizsgán.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
