Az unió tagországai általános iskolás tanulóinak több mint nyolcvan százaléka tanult legalább egy idegen nyelvet 2014-ben, az esetek többségében angolt - írta jelentésében az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala. Magyarország egyvalamiben nagyon különbözik a környező országoktól.
Angolt mintegy 17 millióan tanulnak, amely a kisdiákok 97 százalékát tette ki uniós szinten. Belgiumban és Luxemburgban ugyanakkor kevesen választották az angolt, amelyet a statisztikai hivatal az érintett országok többnyelvűségével magyarázott.
Az angolt a francia nyelv követi, amelyet 5 millióan tanultak 2014-ben, főként Luxemburgban, Görögországban és Romániában. A németet 3, a spanyolt 2, az oroszt félmillióan, az olaszt mintegy 200 ezren választották az unióban.
Német: Luxemburg után nálunk a legnépszerűbb
A felmérésben harmadik helyen végzett német nyelvet nyolc tagországban választották az angol után másodiknak. A németet Luxemburg után Magyarországon tanulták a legtöbben.
Magyarországon az alapfokú képzésben részt vevők 59,1 százaléka tanult idegen nyelvet a vizsgált időszakban, közülük 57,7 százalék egy, 1,4 százalékuk kettő idegen nyelvet is. Az angolt 40,3, a németet 20,1 százalékuk választotta.
A kimutatásban közreadott adatok alapján az is kiderült, hogy Magyarországon a középfokú oktatás alsó osztályaiban tanuló diákok 69,3 százaléka tanul angolt, 31,1 százalékuk németet, 0,5 százalékuk franciát, és 0,1 százalékuk választotta a spanyol, az orosz és az olasz nyelveket.
A statisztikai hivatal tájékoztatása szerint Portugália, Belgium és Szlovénia általános iskoláinak alsó tagozatos diákságának kevesebb, mint a fele tanult idegen nyelvet.
A diákok 100 százaléka Cipruson, Luxemburgban, Máltán tanult nyelveket, de 90 százalék fölötti mutatóval rendelkezik Horvátország, Olaszország, Ausztria, Spanyolország, Franciaország, Lengyelország is.
Kettő vagy több idegen nyelvet legtöbben Luxemburgban (francia, német, angol), Észtországban (angol, orosz, német) és Görögországban (angol, francia, német) tanultak a diákok.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
