Ilyen az, amikor Magyarország kilóg a sorból, és Luxemburghoz hasonlít

Az unió tagországai általános iskolás tanulóinak több mint nyolcvan százaléka tanult legalább egy idegen nyelvet 2014-ben, az esetek többségében angolt - írta jelentésében az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala. Magyarország egyvalamiben nagyon különbözik a környező országoktól.

  • MTI
Túry Gergely

Az Európai Unió tagországai általános oktatásában részt vevő kisiskolásainak 84 százaléka, mintegy 18 millióan tanulnak legalább egy, nagyjából egymillióan két idegen nyelvet.

Angolt mintegy 17 millióan tanulnak, amely a kisdiákok 97 százalékát tette ki uniós szinten. Belgiumban és Luxemburgban ugyanakkor kevesen választották az angolt, amelyet a statisztikai hivatal az érintett országok többnyelvűségével magyarázott.

Az angolt a francia nyelv követi, amelyet 5 millióan tanultak 2014-ben, főként Luxemburgban, Görögországban és Romániában. A németet 3, a spanyolt 2, az oroszt félmillióan, az olaszt mintegy 200 ezren választották az unióban.

Német: Luxemburg után nálunk a legnépszerűbb

A felmérésben harmadik helyen végzett német nyelvet nyolc tagországban választották az angol után másodiknak. A németet Luxemburg után Magyarországon tanulták a legtöbben.

Magyarországon az alapfokú képzésben részt vevők 59,1 százaléka tanult idegen nyelvet a vizsgált időszakban, közülük 57,7 százalék egy, 1,4 százalékuk kettő idegen nyelvet is. Az angolt 40,3, a németet 20,1 százalékuk választotta.

A kimutatásban közreadott adatok alapján az is kiderült, hogy Magyarországon a középfokú oktatás alsó osztályaiban tanuló diákok 69,3 százaléka tanul angolt, 31,1 százalékuk németet, 0,5 százalékuk franciát, és 0,1 százalékuk választotta a spanyol, az orosz és az olasz nyelveket.

A statisztikai hivatal tájékoztatása szerint Portugália, Belgium és Szlovénia általános iskoláinak alsó tagozatos diákságának kevesebb, mint a fele tanult idegen nyelvet.

A diákok 100 százaléka Cipruson, Luxemburgban, Máltán tanult nyelveket, de 90 százalék fölötti mutatóval rendelkezik Horvátország, Olaszország, Ausztria, Spanyolország, Franciaország, Lengyelország is.

Kettő vagy több idegen nyelvet legtöbben Luxemburgban (francia, német, angol), Észtországban (angol, orosz, német) és Görögországban (angol, francia, német) tanultak a diákok.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.