A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Az unió tagországai általános iskolás tanulóinak több mint nyolcvan százaléka tanult legalább egy idegen nyelvet 2014-ben, az esetek többségében angolt - írta jelentésében az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala. Magyarország egyvalamiben nagyon különbözik a környező országoktól.

Az Európai Unió tagországai általános oktatásában részt vevő kisiskolásainak 84 százaléka, mintegy 18 millióan tanulnak legalább egy, nagyjából egymillióan két idegen nyelvet.
Angolt mintegy 17 millióan tanulnak, amely a kisdiákok 97 százalékát tette ki uniós szinten. Belgiumban és Luxemburgban ugyanakkor kevesen választották az angolt, amelyet a statisztikai hivatal az érintett országok többnyelvűségével magyarázott.
Az angolt a francia nyelv követi, amelyet 5 millióan tanultak 2014-ben, főként Luxemburgban, Görögországban és Romániában. A németet 3, a spanyolt 2, az oroszt félmillióan, az olaszt mintegy 200 ezren választották az unióban.
Német: Luxemburg után nálunk a legnépszerűbb
A felmérésben harmadik helyen végzett német nyelvet nyolc tagországban választották az angol után másodiknak. A németet Luxemburg után Magyarországon tanulták a legtöbben.
Magyarországon az alapfokú képzésben részt vevők 59,1 százaléka tanult idegen nyelvet a vizsgált időszakban, közülük 57,7 százalék egy, 1,4 százalékuk kettő idegen nyelvet is. Az angolt 40,3, a németet 20,1 százalékuk választotta.
A kimutatásban közreadott adatok alapján az is kiderült, hogy Magyarországon a középfokú oktatás alsó osztályaiban tanuló diákok 69,3 százaléka tanul angolt, 31,1 százalékuk németet, 0,5 százalékuk franciát, és 0,1 százalékuk választotta a spanyol, az orosz és az olasz nyelveket.
A statisztikai hivatal tájékoztatása szerint Portugália, Belgium és Szlovénia általános iskoláinak alsó tagozatos diákságának kevesebb, mint a fele tanult idegen nyelvet.
A diákok 100 százaléka Cipruson, Luxemburgban, Máltán tanult nyelveket, de 90 százalék fölötti mutatóval rendelkezik Horvátország, Olaszország, Ausztria, Spanyolország, Franciaország, Lengyelország is.
Kettő vagy több idegen nyelvet legtöbben Luxemburgban (francia, német, angol), Észtországban (angol, orosz, német) és Görögországban (angol, francia, német) tanultak a diákok.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.