Ilyen az, amikor Magyarország kilóg a sorból, és Luxemburghoz hasonlít

Az unió tagországai általános iskolás tanulóinak több mint nyolcvan százaléka tanult legalább egy idegen nyelvet 2014-ben, az esetek többségében angolt - írta jelentésében az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala. Magyarország egyvalamiben nagyon különbözik a környező országoktól.

  • MTI
Túry Gergely
Az Európai Unió tagországai általános oktatásában részt vevő kisiskolásainak 84 százaléka, mintegy 18 millióan tanulnak legalább egy, nagyjából egymillióan két idegen nyelvet.

Angolt mintegy 17 millióan tanulnak, amely a kisdiákok 97 százalékát tette ki uniós szinten. Belgiumban és Luxemburgban ugyanakkor kevesen választották az angolt, amelyet a statisztikai hivatal az érintett országok többnyelvűségével magyarázott.

Az angolt a francia nyelv követi, amelyet 5 millióan tanultak 2014-ben, főként Luxemburgban, Görögországban és Romániában. A németet 3, a spanyolt 2, az oroszt félmillióan, az olaszt mintegy 200 ezren választották az unióban.

Német: Luxemburg után nálunk a legnépszerűbb

A felmérésben harmadik helyen végzett német nyelvet nyolc tagországban választották az angol után másodiknak. A németet Luxemburg után Magyarországon tanulták a legtöbben.

Milyen nyelvet kellene tanulnotok? Ebből a kétperces tesztből kiderül

Magyarországon az alapfokú képzésben részt vevők 59,1 százaléka tanult idegen nyelvet a vizsgált időszakban, közülük 57,7 százalék egy, 1,4 százalékuk kettő idegen nyelvet is. Az angolt 40,3, a németet 20,1 százalékuk választotta.

A kimutatásban közreadott adatok alapján az is kiderült, hogy Magyarországon a középfokú oktatás alsó osztályaiban tanuló diákok 69,3 százaléka tanul angolt, 31,1 százalékuk németet, 0,5 százalékuk franciát, és 0,1 százalékuk választotta a spanyol, az orosz és az olasz nyelveket.

A statisztikai hivatal tájékoztatása szerint Portugália, Belgium és Szlovénia általános iskoláinak alsó tagozatos diákságának kevesebb, mint a fele tanult idegen nyelvet.

A diákok 100 százaléka Cipruson, Luxemburgban, Máltán tanult nyelveket, de 90 százalék fölötti mutatóval rendelkezik Horvátország, Olaszország, Ausztria, Spanyolország, Franciaország, Lengyelország is.

Kettő vagy több idegen nyelvet legtöbben Luxemburgban (francia, német, angol), Észtországban (angol, orosz, német) és Görögországban (angol, francia, német) tanultak a diákok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.