Itt vannak a 2014-es árak: ennyit kell fizetni a nyelvvizsgáért

A diploma megszerzéséhez szükségetek van egy alapfokú nyelvvizsgára is? Utánajártunk, mennyit kell fizetnetek a B1-es szintű nyelvvizsgáért.

  • Eduline
Túry Gergely

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyelvvizsgaközpontjában hét nyelvből szerezhettek államilag elismert bizonyítványt: az alapfokú (B1) vizsga díja 19 900 forint (csak az írásbeli 11 600 forint, a szóbeli pedig 10 400 forint).

Az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központjának Origó nyelvvizsgái - alapfokon - 20 600 forintba kerülnek, az írásbeliért 10 900, a szóbeliért pedig 9750 forintot kell fizetni.

Az ECL komplex nyelvvizsgája minden szinten 25 ezer forint, az írásbeli és szóbeli pedig 15-15 ezer forint. Az Euroexam Nyelvvizsgaközpontban az alapfokú komplex vizsga ára 24 900 forint - az írásbeli 17 900, a szóbeli 15 900 forint.

Hasonló árakkal dolgozik a City & Guilds nyelvvizsgaközpont és a Francia Intézet is. A City & Guildsnél az alapfokú komplex vizsga 25 800 forint, de írásbelit és szóbelit külön-külön is tehettek, alapfokon 16 900 forintért. A Francia Intézetben az alapfokú (DELF B1) vizsgáért 23 ezer forintot kell fizetni.

Nyelvvizsgakörkép

Ilyen az ITK-Origó nyelvvizsga

Az Euroexam nyelvvizsgái

A legfontosabb tudnivalók az ECL nyelvvizsgáiról

Hogyan néz ki a TELC nyelvvizsga?

BME-nyelvvizsgák

A TOEFL-nyelvvizsga

Ilyenek a City & Guilds vizsgái

Nyelvvizsgák a British Councilnál

A Goethe Institut nyelvvizsgái

Milyenek a Francia Intézet nyelvvizsgái?

A Goethe Intézetben az alapfokú vizsga díja 30 ezer forint. A TELC államilag akkreditált angol és német nyelvvizsgái alapfokon 29 ezerbe kerülnek, de ha külön írásbelit vagy szóbelit tennétek, 20 ezer forintot kell fizetnetek. A Cambridge ESOL akkreditált nyelvvizsgái öt-tízezer forinttal drágábbak, az alapfokú (PET) vizsga díja például 34 ezer forint.

A British Council által szervezett IELTS-vizsga ára jelenleg 49 ezer forint, a TOEFL pedig 220 dollárba, tehát körülbelül 50 ezer forintba kerül. Ezeknek a nyelvvizsgáknak a sajátossága, hogy nem a jelentkezőnek kell kiválasztania a vizsga szintjét, hanem az egységes vizsgán elért pontszám alapján kapja meg a tudásának megfelelő oklevelet.

A legnépszerűbb nyelvvizsgák 2014-es árait itt nézhetitek meg, az ingyenes nyelvtanulási lehetőségekről itt olvashattok, a diplomamentő programról szóló cikkeinket pedig itt találjátok, .

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.