2016-tól mesterképzésre, 2020-tól viszont már alap- vagy osztatlan szakra sem lehet majd bejutni középfokú nyelvtudást igazoló dokumentum nélkül. Mennyi idő alatt juthattok el erre a szintre? Infók és tippek.
Az új felsőoktatási stratégia értelmében 2016-tól már csak az kerülhet be mesterképzésre, akinek van komplex, középfokú (B2-es szintű) nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű dokumentuma. Sok alapképzésben már most is követelmény a nyelvtudás a diplomázáshoz, így a szigorítással elsősorban azok járnak majd rosszul, akik még akkor végezték el a főiskolát vagy az egyetemet, amikor még ez nem volt feltétel.
2020-tól azonban már nem csak a mester-, hanem az alap- és osztatlan képzéseken is kötelező lesz a középfokú nyelvtudás, illetve legalább egy emelt szintű érettségi. A nyelvvizsga-követelmény miatt több tízezren maradhatnak ki a felsőoktatásból, hacsak nem szerzik meg időben a nyelvvizsga-bizonyítványt.
Ha a nulláról kezditek a tanulást, 550-600 nyelvórával, illetve ugyanennyi otthoni tanulással kell számolnotok a középfokú szint eléréséhez. Ha csak a nyelvtanulással foglalkoztok, már 4-6 hónap eljuthattok erre a szintre, ha viszont heti 3-4 órát tudtok rászánni, két-három évet vesz igénybe a nyelvvizsga megszerzése.
A középfokú szint eléréséhez szükséges időről az egyes nyelvek esetében, a nyelvtanfolyamok áráról, illetve a legjobb ingyenes tanulási lehetőségekről itt olvashattok. A nyelvvizsgák árait itt nézhetitek meg, arról pedig, hogy hogyan készülhettek fel az egyes vizsgarészekre, itt találjátok cikkünket.
A 2016-os felvételin tovább emelkedik a minimumponthatár is: erről itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
