2016-tól mesterképzésre, 2020-tól viszont már alap- vagy osztatlan szakra sem lehet majd bejutni középfokú nyelvtudást igazoló dokumentum nélkül. Mennyi idő alatt juthattok el erre a szintre? Infók és tippek.
Az új felsőoktatási stratégia értelmében 2016-tól már csak az kerülhet be mesterképzésre, akinek van komplex, középfokú (B2-es szintű) nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű dokumentuma. Sok alapképzésben már most is követelmény a nyelvtudás a diplomázáshoz, így a szigorítással elsősorban azok járnak majd rosszul, akik még akkor végezték el a főiskolát vagy az egyetemet, amikor még ez nem volt feltétel.
2020-tól azonban már nem csak a mester-, hanem az alap- és osztatlan képzéseken is kötelező lesz a középfokú nyelvtudás, illetve legalább egy emelt szintű érettségi. A nyelvvizsga-követelmény miatt több tízezren maradhatnak ki a felsőoktatásból, hacsak nem szerzik meg időben a nyelvvizsga-bizonyítványt.
Ha a nulláról kezditek a tanulást, 550-600 nyelvórával, illetve ugyanennyi otthoni tanulással kell számolnotok a középfokú szint eléréséhez. Ha csak a nyelvtanulással foglalkoztok, már 4-6 hónap eljuthattok erre a szintre, ha viszont heti 3-4 órát tudtok rászánni, két-három évet vesz igénybe a nyelvvizsga megszerzése.
A középfokú szint eléréséhez szükséges időről az egyes nyelvek esetében, a nyelvtanfolyamok áráról, illetve a legjobb ingyenes tanulási lehetőségekről itt olvashattok. A nyelvvizsgák árait itt nézhetitek meg, arról pedig, hogy hogyan készülhettek fel az egyes vizsgarészekre, itt találjátok cikkünket.
A 2016-os felvételin tovább emelkedik a minimumponthatár is: erről itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
