Itt vannak az új szabályok: 14 évesen kötelező lesz az alapfokú nyelvvizsga?

Október elejéig véleményezhető a két tannyelvű iskolák működésének szabályozására az Emberi Erőforrások...

  • MTI
Szigorú szabályokat kell betartaniuk a két tannyelvű iskoláknak

Október elejéig véleményezhető a két tannyelvű iskolák működésének szabályozására az Emberi Erőforrások Minisztériumában készült rendelettervezet - írta a Magyar Nemzet.

A lap hétfői számában azt írta, hogy egyebek mellett a szabályozás kimondaná: a két tannyelvű iskolákban legalább három tárgyat idegen nyelven kell tanítani minden évfolyamon. A középiskolákban a célnyelven kell tanítani mindazokat a tárgyakat, amelyekből a helyi tanterv szerint érettségizni lehet.

A kormányrendelet megszabná a követelményeket, amelyeket az iskoláknak teljesíteniük kell. Ezek alapján például az általános iskola végére minden tanulónak le kell tudnia tenni az alapfokú nyelvvizsgát, a középiskola végére pedig a középfokút.

Elfogadása esetén a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, passzusait a 2013/2014-es tanévben kellene alkalmazni az első, az ötödik, kilencedik és az előkészítő évfolyamokon, majd felmenő rendszerben a többi évfolyamon is - írja a lap. Mégsem lesz kötelező az egyetemi-főiskolai felvételihez a nyelvvizsga? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.