Lassan nyelvvizsga nélkül is kaphatunk diplomát. Ha csak ideiglenesen is, de ezt tervezik bevezetni.
Lassan nyelvvizsga nélkül is kaphatunk diplomát. Ha csak ideiglenesen is, de ezt tervezik bevezetni. Évek óta tartó, megoldatlan probléma a felsőoktatásban, hogy rengeteg hallgató a sikeres záróvizsga és diplomamunka ellenére sem szerzi meg oklevelét, hiszen hiányzik a nyelvvizsgája - olvasható a Szamárpad blogon.
És hogy miért? Pokorni Zoltán a tervezett intézkedéssel kapcsolatban annyit mondott: a közoktatás jelenleg nincs olyan színvonalon, hogy biztosítsa a C típusú nyelvvizsga megszerzését minden tanuló számára. Csak azoknak lenne lehetőségük erre, akiknek a szülei meg tudják fizetni a magánórákat. Ez pedig nem a legszerencsésebb szűrő a felsőoktatásban.
A téma már sokféle hangot kiváltott: a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete például egy évvel ezelőtt azzal a javaslattal állt elő, hogy tekintsenek el a nyelvvizsgától mint követelménytől, hiszen a felsőoktatási intézmények nem biztosítanak ingyenes lehetőséget a nyelvtanulásra, így az elvárás nem jogszerű. A felvetés talán jogos, azonban kétségtelenül igazat lehet adni azoknak a hangoknak is, amelyek szerint ma már szinte nincs olyan állás, ahol ne lenne szükség a középfokú (általában) angol nyelvtudásra. Ehhez mérten az ország diplomás értelmiségének illene tudnia legalább egy idegen nyelvet középfokon.
Kérdés, hogy a munkaerőpiacon lesz-e helye a „gyengített feltételekkel” szerzett diplomának. Valószínűleg nem jelent visszatartó erőt: az állásinterjúkon eddig sem a papírt kérték, hanem a nyelvtudást. Ha pedig valaki közép- vagy felsőfokon beszél egy vagy két nyelvet, de nincs kedve finanszírozni a nyelvvizsga költségeit, akkor három év után nevetve kézhez veszi a diplomát, és ugyanúgy felvételt nyer, mint akinek még a papír is ott lapul a zsebében. A teljes bejegyzést a Szamárpad blogon olvashatjátok el.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
