Diploma nyelvvizsga nélkül: rosszul járnak az egyetemisták?

Lassan nyelvvizsga nélkül is kaphatunk diplomát. Ha csak ideiglenesen is, de ezt tervezik bevezetni.

  • Eduline

Lassan nyelvvizsga nélkül is kaphatunk diplomát. Ha csak ideiglenesen is, de ezt tervezik bevezetni. Évek óta tartó, megoldatlan probléma a felsőoktatásban, hogy rengeteg hallgató a sikeres záróvizsga és diplomamunka ellenére sem szerzi meg oklevelét, hiszen hiányzik a nyelvvizsgája - olvasható a Szamárpad blogon.

Halomban állnak az át nem vett diplomák az egyetemeken és főiskolákon
Túry Gergely

És hogy miért? Pokorni Zoltán a tervezett intézkedéssel kapcsolatban annyit mondott: a közoktatás jelenleg nincs olyan színvonalon, hogy biztosítsa a C típusú nyelvvizsga megszerzését minden tanuló számára. Csak azoknak lenne lehetőségük erre, akiknek a szülei meg tudják fizetni a magánórákat. Ez pedig nem a legszerencsésebb szűrő a felsőoktatásban.

A téma már sokféle hangot kiváltott: a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete például egy évvel ezelőtt azzal a javaslattal állt elő, hogy tekintsenek el a nyelvvizsgától mint követelménytől, hiszen a felsőoktatási intézmények nem biztosítanak ingyenes lehetőséget a nyelvtanulásra, így az elvárás nem jogszerű. A felvetés talán jogos, azonban kétségtelenül igazat lehet adni azoknak a hangoknak is, amelyek szerint ma már szinte nincs olyan állás, ahol ne lenne szükség a középfokú (általában) angol nyelvtudásra. Ehhez mérten az ország diplomás értelmiségének illene tudnia legalább egy idegen nyelvet középfokon.

Kérdés, hogy a munkaerőpiacon lesz-e helye a „gyengített feltételekkel” szerzett diplomának. Valószínűleg nem jelent visszatartó erőt: az állásinterjúkon eddig sem a papírt kérték, hanem a nyelvtudást. Ha pedig valaki közép- vagy felsőfokon beszél egy vagy két nyelvet, de nincs kedve finanszírozni a nyelvvizsga költségeit, akkor három év után nevetve kézhez veszi a diplomát, és ugyanúgy felvételt nyer, mint akinek még a papír is ott lapul a zsebében. A teljes bejegyzést a Szamárpad blogon olvashatjátok el.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.