Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
Lassan nyelvvizsga nélkül is kaphatunk diplomát. Ha csak ideiglenesen is, de ezt tervezik bevezetni.
Lassan nyelvvizsga nélkül is kaphatunk diplomát. Ha csak ideiglenesen is, de ezt tervezik bevezetni. Évek óta tartó, megoldatlan probléma a felsőoktatásban, hogy rengeteg hallgató a sikeres záróvizsga és diplomamunka ellenére sem szerzi meg oklevelét, hiszen hiányzik a nyelvvizsgája - olvasható a Szamárpad blogon.

És hogy miért? Pokorni Zoltán a tervezett intézkedéssel kapcsolatban annyit mondott: a közoktatás jelenleg nincs olyan színvonalon, hogy biztosítsa a C típusú nyelvvizsga megszerzését minden tanuló számára. Csak azoknak lenne lehetőségük erre, akiknek a szülei meg tudják fizetni a magánórákat. Ez pedig nem a legszerencsésebb szűrő a felsőoktatásban.
A téma már sokféle hangot kiváltott: a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete például egy évvel ezelőtt azzal a javaslattal állt elő, hogy tekintsenek el a nyelvvizsgától mint követelménytől, hiszen a felsőoktatási intézmények nem biztosítanak ingyenes lehetőséget a nyelvtanulásra, így az elvárás nem jogszerű. A felvetés talán jogos, azonban kétségtelenül igazat lehet adni azoknak a hangoknak is, amelyek szerint ma már szinte nincs olyan állás, ahol ne lenne szükség a középfokú (általában) angol nyelvtudásra. Ehhez mérten az ország diplomás értelmiségének illene tudnia legalább egy idegen nyelvet középfokon.
Kérdés, hogy a munkaerőpiacon lesz-e helye a „gyengített feltételekkel” szerzett diplomának. Valószínűleg nem jelent visszatartó erőt: az állásinterjúkon eddig sem a papírt kérték, hanem a nyelvtudást. Ha pedig valaki közép- vagy felsőfokon beszél egy vagy két nyelvet, de nincs kedve finanszírozni a nyelvvizsga költségeit, akkor három év után nevetve kézhez veszi a diplomát, és ugyanúgy felvételt nyer, mint akinek még a papír is ott lapul a zsebében. A teljes bejegyzést a Szamárpad blogon olvashatjátok el.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.