Diploma nyelvvizsga nélkül: rosszul járnak az egyetemisták?

Lassan nyelvvizsga nélkül is kaphatunk diplomát. Ha csak ideiglenesen is, de ezt tervezik bevezetni.

  • Eduline

Lassan nyelvvizsga nélkül is kaphatunk diplomát. Ha csak ideiglenesen is, de ezt tervezik bevezetni. Évek óta tartó, megoldatlan probléma a felsőoktatásban, hogy rengeteg hallgató a sikeres záróvizsga és diplomamunka ellenére sem szerzi meg oklevelét, hiszen hiányzik a nyelvvizsgája - olvasható a Szamárpad blogon.

Halomban állnak az át nem vett diplomák az egyetemeken és főiskolákon
Túry Gergely

És hogy miért? Pokorni Zoltán a tervezett intézkedéssel kapcsolatban annyit mondott: a közoktatás jelenleg nincs olyan színvonalon, hogy biztosítsa a C típusú nyelvvizsga megszerzését minden tanuló számára. Csak azoknak lenne lehetőségük erre, akiknek a szülei meg tudják fizetni a magánórákat. Ez pedig nem a legszerencsésebb szűrő a felsőoktatásban.

A téma már sokféle hangot kiváltott: a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete például egy évvel ezelőtt azzal a javaslattal állt elő, hogy tekintsenek el a nyelvvizsgától mint követelménytől, hiszen a felsőoktatási intézmények nem biztosítanak ingyenes lehetőséget a nyelvtanulásra, így az elvárás nem jogszerű. A felvetés talán jogos, azonban kétségtelenül igazat lehet adni azoknak a hangoknak is, amelyek szerint ma már szinte nincs olyan állás, ahol ne lenne szükség a középfokú (általában) angol nyelvtudásra. Ehhez mérten az ország diplomás értelmiségének illene tudnia legalább egy idegen nyelvet középfokon.

Kérdés, hogy a munkaerőpiacon lesz-e helye a „gyengített feltételekkel” szerzett diplomának. Valószínűleg nem jelent visszatartó erőt: az állásinterjúkon eddig sem a papírt kérték, hanem a nyelvtudást. Ha pedig valaki közép- vagy felsőfokon beszél egy vagy két nyelvet, de nincs kedve finanszírozni a nyelvvizsga költségeit, akkor három év után nevetve kézhez veszi a diplomát, és ugyanúgy felvételt nyer, mint akinek még a papír is ott lapul a zsebében. A teljes bejegyzést a Szamárpad blogon olvashatjátok el.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu