Nyelvvizsga-amnesztia: egyre többen jelentkeznek az intézményi vizsgákra

Egyre többen élnek a belső vizsga lehetőségével a Nyíregyházi Főiskolán - közölte a felsőoktatási intézmény...

  • MTI

Egyre többen élnek a belső vizsga lehetőségével a Nyíregyházi Főiskolán - közölte a felsőoktatási intézmény sajtóreferense. Nagy Balázs elmondta: a lehetőséget azok a korábbi hallgatók veszik igénybe, akik azért nem kaphattak diplomát, mert nem tudtak sikeres nyelvvizsgát tenni. A "nyelvvizsga-amnesztiáról" szóló összes cikkünket itt találjátok.

A szenátus által jóváhagyott és áprilisban bevezetett intézkedés értelmében a hallgatók intézményi nyelvi vizsgák segítségével szerezhetik meg a korábban a hiányzó nyelvvizsga-bizonyítvány miatt visszatartott diplomájukat.

A főiskolán sok régi hallgatót érint a rendelkezés, és az első vizsgák tapasztalatai szerint sokan élnek a lehetőséggel. A sajtóreferens tájékoztatása szerint az eddigi több mint száz jelentkező hetven százaléka kapta meg diplomáját a sikeres belső nyelvi vizsga alapján, amely tartalmilag igazodik az állami vizsgákhoz, de könnyítéseket tartalmaz: ilyen például, hogy nincsen magnóhallgatás - tette hozzá.

A főiskolán arra számítanak, hogy a rendelkezésre álló három év alatt a bent tartott több mint négyezer diploma jelentős részét kioszthatják. Az intézményben tervezik a vizsgáztatás bevezetését lovári nyelvből, emellett elindult a belső nyelvi vizsgával azonos értékű intézményi ProLearning-program is.

A nyelvoktató rendszer záróvizsgáját szeptemberben tették le az első jelentkezők. A mindenki számára nyitott, autodidakta jellegű programban jelenleg több mint hetvenen vesznek részt - fűzte hozzá Nagy Balázs.
Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.