Nyelvvizsga nélkül nincs diploma: 50 ezren jártak rosszul

Mintegy ötvenezer felsőoktatási képzés zárult nyelvvizsga nélkül 2006 óta - derül ki az Emberi Erőforrások...

  • MTI
MTI / Vajda János

Mintegy ötvenezer felsőoktatási képzés zárult nyelvvizsga nélkül 2006 óta - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma MTI kérésére készített összegzéséből.

A szaktárca a sikeres záróvizsga után, a nyelvvizsga követelmények teljesítésének hiánya miatt oklevél kiadása nélkül zárult hallgatói képzések számát gyűjtötte össze a 2006-tól hallgatói jogviszonyt kezdők körében az alap- mester-, egyetemi, főiskolai, osztatlan és doktori képzésben. 

A minisztérium ugyanakkor rögzítette, hogy a nyelvvizsga-kötelezettség nem az összes felsőoktatási képzést jellemzi. Jelezték, hogy összegzésük "hallgatói képzés" számokat tartalmaz, amely azt jelenti, hogy ha egy hallgatónak több képzése volt érintett a vizsgált körben, akkor az adott hallgató valamennyi releváns képzése szerepel a kimutatásban.

Az összegzés szerint a záróvizsgával, de nyelvvizsga nélkül befejeződött képzések száma alapképzésben 42 097, mesterképzésben 3974, doktori képzésben 1015. Az agrárképzésben 2759, a bölcsészettudományi képzésben 5077, a gazdaságtudományin 13 231, a hitéletin 544, az informatikán 1147, a jogin 1228, a műszakin 5169 ilyen képzés volt volt. Művészetin és művészetközvetítésen 856, illetve 562, orvos és egészségügyin 1421, pedagóguson 5387, sport területen 1260. A társadalomtudományi képzési területen 6641, a természettudományin 1833, a képzési rendszerhez nem tartozó doktori képzésben pedig 1015. 

A tárca kimutatása szerint a nyelvvizsga követelmények nem teljesítése elsősorban a vidéki felsőoktatási intézményekben jelent gondot. A Debreceni Egyetemen 4052, a Szent István Egyetemen 3579, a Nyugat-magyarországi Egyetemen 3222, a Szegedi Tudományegyetemen 2724, a Nyíregyházi Főiskolán pedig 2623 az érintett képzések száma. 

A fővárosban a legmagasabb, 2044 érintett képzés a Budapesti Corvinus Egyetemen van, amelyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követ 1815-el. Az ELTE-n 1589, a Semmelweis Egyetemen ugyanakkor csak 730 ilyen képzést találtak.

Múlt héten jelentették be, hogy a kormány Diplomamentő programot indít, amely mintegy 10 ezer olyan fiatalnak segíthet, akiknek csak a nyelvvizsga hiányzik diplomához. Az ingyenes nyelvtanfolyamokról itt találjátok a legfontosabb információkat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.