Felvételi 2026: ilyen intézményi pontokat kaphattok a BME különböző karain
Összegyűjtöttük, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Az európai gyerekek egyre fiatalabb korban kezdenek idegen nyelveket tanulni, a többség 6-9 éves korban - derül ki az...

Az európai gyerekek egyre fiatalabb korban kezdenek idegen nyelveket tanulni, a többség 6-9 éves korban - derül ki az Európai Bizottság legújabb jelentéséből, amely szerint az utóbbi 15 évben a legtöbb ország és régió előrehozta a kötelező idegennyelv-tanulás kezdetének életkorát. Ez alól viszont több országgal, például Lettországgal, Luxemburggal, Máltával, Hollandiával és Svédországgal egyetemben Magyarország is kivételt képez - olvasható az Európai Bizottságnak a www.europa.eu internetes oldalon közzétett jelentésében.
A felmérés 32 országra terjedt ki (az Európai Unió 27 tagállama, valamint Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország), melyek közül szinte mindegyikben az angol a legszélesebb körben tanított idegen nyelv. Az általános iskola felső tagozatán és a középfokú oktatásban angolt tanuló diákok aránya meghaladja a kilencven százalékot.
A tanulóknak mindössze csekély hányada - országonként változóan 0-5 százalékuk - tanul az angolon, francián, spanyolon, németen és oroszon kívül egyéb idegen nyelvet.
A jelentés rámutat, hogy kötelező oktatás keretében egyre több diák tanul legalább egy éven át két idegen nyelvet. Az általános iskola felső tagozatán a 2009-10-es tanévben átlagosan a diákok több mint hatvan százaléka tanult kettő vagy több idegen nyelvet, ami a 2004-05-ös tanévhez képest mintegy 14 százalékos növekedést jelent. Ezen időszak alatt több mint tíz százalékkal esett vissza azoknak az általános iskolás diákoknak az aránya, akik nem tanulnak idegen nyelveket.
A felmérés egyik meglepő eredménye, hogy a nyelvtanárjelöltektől kevés országban követelik meg, hogy gyakorlatukból egy adott időszakot külföldön töltsenek. A nemrégiben közzétett európai nyelvi kompetenciamérésben részt vevő nyelvtanárok alig több mint ötven százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább egy hónapot töltött egy, az általa tanított nyelvet beszélő országban.
Bár az idegen nyelvek tanulásának kezdő életkora általánosságban csökkent, a tanításra szánt idő nem növekedett jelentősen. Az idegen nyelvek oktatására fordított idő valójában meglehetősen kevés a többi tantárggyal összevetve - áll a jelentésben.
A nyelvtanulás előmozdítása képezi az Oktatás és képzés 2020 (ET 2020) stratégia egyik legfőbb célkitűzését, ugyanakkor lényeges szerepet játszik az uniós polgárok határokon átívelő mobilitásának tekintetében is.
A három-négyévente elkészített jelentés számos adatbázis egyesítése révén alkot teljes képet a részt vevő 32 ország nyelvtanítási gyakorlatáról. A jelentés összesen hatvanegy mutatót vizsgál, melyeket öt kategóriába sorolnak: kontextus, rendszer, részvétel, tanárok és a tanítás gyakorlata.
Összegyűjtöttük, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Február 19-éig kell véglegesíteni a középiskolai felvételi jelentkezéseket: eddig kell leadni a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapo(ka)t. Összeszedtük, mire kell figyelni.
Ha a szóbeli előtti napot otthon töltené a diák, hogy rápihenjen az előtte álló feladatra, az az írásbelihez hasonlóan ugyanúgy hiányzásnak számít, amit igazolni kell.
A felmérésben résztvevő oktatók 78 százaléka szerint nőtt az intézményükben a csalás az AI-eszközök miatt, ám a saját AI-használatukról és a csalásról egészen máshogy gondolkodnak.
A Tisza-program szerint az oktatás nemzetstratégiai jelentőségű ágazat lesz, az iskola a gyerekek igényeire lesz szabva, az együttműködés szeretetére nevel majd. A pedagógusokat megbecsülik, óraterhelésüket csökkentik, és partnernek tekintik őket.
Szombaton megjelent a Működő és emberséges Magyarország című Tisza-program. Bódis Kriszta, a párt társadalompolitikai szakértője beszámolt a „100% családprogram” részleteiről, amelynek része többek között az iskolakezdési támogatás a rászorulók részére, valamint a GYES és a GYED összegének megduplázása.
A Magyar Addiktológiai Társaság elnöke szerint a program akár jó is lehetne, csak szakértőknek kellene végezniük.