Az összes európai országban az angol a fő idegen nyelv

Az európai gyerekek egyre fiatalabb korban kezdenek idegen nyelveket tanulni, a többség 6-9 éves korban - derül ki az...

  • MTI
MTI Fotó: Kollányi Péter

Az európai gyerekek egyre fiatalabb korban kezdenek idegen nyelveket tanulni, a többség 6-9 éves korban - derül ki az Európai Bizottság legújabb jelentéséből, amely szerint az utóbbi 15 évben a legtöbb ország és régió előrehozta a kötelező idegennyelv-tanulás kezdetének életkorát. Ez alól viszont több országgal, például Lettországgal, Luxemburggal, Máltával, Hollandiával és Svédországgal egyetemben Magyarország is kivételt képez - olvasható az Európai Bizottságnak a www.europa.eu internetes oldalon közzétett jelentésében.

A felmérés 32 országra terjedt ki (az Európai Unió 27 tagállama, valamint Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország), melyek közül szinte mindegyikben az angol a legszélesebb körben tanított idegen nyelv. Az általános iskola felső tagozatán és a középfokú oktatásban angolt tanuló diákok aránya meghaladja a kilencven százalékot.

A tanulóknak mindössze csekély hányada - országonként változóan 0-5 százalékuk - tanul az angolon, francián, spanyolon, németen és oroszon kívül egyéb idegen nyelvet.

A jelentés rámutat, hogy kötelező oktatás keretében egyre több diák tanul legalább egy éven át két idegen nyelvet. Az általános iskola felső tagozatán a 2009-10-es tanévben átlagosan a diákok több mint hatvan százaléka tanult kettő vagy több idegen nyelvet, ami a 2004-05-ös tanévhez képest mintegy 14 százalékos növekedést jelent. Ezen időszak alatt több mint tíz százalékkal esett vissza azoknak az általános iskolás diákoknak az aránya, akik nem tanulnak idegen nyelveket.

A felmérés egyik meglepő eredménye, hogy a nyelvtanárjelöltektől kevés országban követelik meg, hogy gyakorlatukból egy adott időszakot külföldön töltsenek. A nemrégiben közzétett európai nyelvi kompetenciamérésben részt vevő nyelvtanárok alig több mint ötven százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább egy hónapot töltött egy, az általa tanított nyelvet beszélő országban.

Bár az idegen nyelvek tanulásának kezdő életkora általánosságban csökkent, a tanításra szánt idő nem növekedett jelentősen. Az idegen nyelvek oktatására fordított idő valójában meglehetősen kevés a többi tantárggyal összevetve - áll a jelentésben.

A nyelvtanulás előmozdítása képezi az Oktatás és képzés 2020 (ET 2020) stratégia egyik legfőbb célkitűzését, ugyanakkor lényeges szerepet játszik az uniós polgárok határokon átívelő mobilitásának tekintetében is.

A három-négyévente elkészített jelentés számos adatbázis egyesítése révén alkot teljes képet a részt vevő 32 ország nyelvtanítási gyakorlatáról. A jelentés összesen hatvanegy mutatót vizsgál, melyeket öt kategóriába sorolnak: kontextus, rendszer, részvétel, tanárok és a tanítás gyakorlata.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.