Az összes európai országban az angol a fő idegen nyelv

Az európai gyerekek egyre fiatalabb korban kezdenek idegen nyelveket tanulni, a többség 6-9 éves korban - derül ki az...

  • MTI
MTI Fotó: Kollányi Péter

Az európai gyerekek egyre fiatalabb korban kezdenek idegen nyelveket tanulni, a többség 6-9 éves korban - derül ki az Európai Bizottság legújabb jelentéséből, amely szerint az utóbbi 15 évben a legtöbb ország és régió előrehozta a kötelező idegennyelv-tanulás kezdetének életkorát. Ez alól viszont több országgal, például Lettországgal, Luxemburggal, Máltával, Hollandiával és Svédországgal egyetemben Magyarország is kivételt képez - olvasható az Európai Bizottságnak a www.europa.eu internetes oldalon közzétett jelentésében.

A felmérés 32 országra terjedt ki (az Európai Unió 27 tagállama, valamint Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország), melyek közül szinte mindegyikben az angol a legszélesebb körben tanított idegen nyelv. Az általános iskola felső tagozatán és a középfokú oktatásban angolt tanuló diákok aránya meghaladja a kilencven százalékot.

A tanulóknak mindössze csekély hányada - országonként változóan 0-5 százalékuk - tanul az angolon, francián, spanyolon, németen és oroszon kívül egyéb idegen nyelvet.

A jelentés rámutat, hogy kötelező oktatás keretében egyre több diák tanul legalább egy éven át két idegen nyelvet. Az általános iskola felső tagozatán a 2009-10-es tanévben átlagosan a diákok több mint hatvan százaléka tanult kettő vagy több idegen nyelvet, ami a 2004-05-ös tanévhez képest mintegy 14 százalékos növekedést jelent. Ezen időszak alatt több mint tíz százalékkal esett vissza azoknak az általános iskolás diákoknak az aránya, akik nem tanulnak idegen nyelveket.

A felmérés egyik meglepő eredménye, hogy a nyelvtanárjelöltektől kevés országban követelik meg, hogy gyakorlatukból egy adott időszakot külföldön töltsenek. A nemrégiben közzétett európai nyelvi kompetenciamérésben részt vevő nyelvtanárok alig több mint ötven százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább egy hónapot töltött egy, az általa tanított nyelvet beszélő országban.

Bár az idegen nyelvek tanulásának kezdő életkora általánosságban csökkent, a tanításra szánt idő nem növekedett jelentősen. Az idegen nyelvek oktatására fordított idő valójában meglehetősen kevés a többi tantárggyal összevetve - áll a jelentésben.

A nyelvtanulás előmozdítása képezi az Oktatás és képzés 2020 (ET 2020) stratégia egyik legfőbb célkitűzését, ugyanakkor lényeges szerepet játszik az uniós polgárok határokon átívelő mobilitásának tekintetében is.

A három-négyévente elkészített jelentés számos adatbázis egyesítése révén alkot teljes képet a részt vevő 32 ország nyelvtanítási gyakorlatáról. A jelentés összesen hatvanegy mutatót vizsgál, melyeket öt kategóriába sorolnak: kontextus, rendszer, részvétel, tanárok és a tanítás gyakorlata.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.