Meglepő nyelvvizsgaterv Hoffmannéktól: jön az alapfokúnál is könnyebb vizsga

Egy újabb szinten is lehetne államilag elismert nyelvvizsgát tenni a nyelvvizsgáztatásról szóló...

  • MTI
Nyelvvizsgázók. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint kell A2-es szintű vizsga is
Túry Gergely

Egy újabb szinten is lehetne államilag elismert nyelvvizsgát tenni a nyelvvizsgáztatásról szóló kormányrendelet-tervezet értelmében. Ahogy arról az eduline novemberben elsőként beszámolt, bevezetnék, hogy államilag elismert nyelvvizsgát ne csak B1, B2, C1 szinten lehessen tenni, hanem A2 szinten is.

Az A2 szintű nyelvtudást mérő vizsgán a mindennapi élethelyzetekben és/vagy szakmai tevékenység során előforduló egyszerű, személyes élettérrel kapcsolatos idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges idegennyelv-ismeret meglétét mérnék.

A nyelvhasználó eszerint megérti a leggyakrabban előforduló szókincset, ha a számára legközvetlenebb személyes dolgokról van szó, például a személyével, a családdal, vásárlással, a közvetlen környezettel vagy a munkával kapcsolatban. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek és bejelentések lényegét, képes nagyon egyszerű kommunikációra, valamely ismert témáról vagy cselekvésről információt cserélni valakivel, egyszerű fogalmazásmóddal beszélni tud életkörülményeiről.

Az előterjesztő Emberi Erőforrások Minisztériuma a tervezetet azzal indokolja, hogy Magyarországon az alapfoknak nevezett B1 szint valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti, a nyelv önálló használatával.

Bizonyos szakmákban, foglalkozásokban azonban elegendő lenne a külföldi, illetve a hazai munkavállaláshoz az A2 nyelvi szint elérése, illetve dokumentálása a munkáltatónak. Ez például a szakképzésben részt vevőknek jelentene motivációt nyelvtudásuk objektív megméretéséhez - írták.

Az előterjesztés a nyelvvizsgaközpontok akkreditációjáról is szól. E szerint az akkreditáció kétévente megújítandó, a nyelvvizsgaközpontok kérelmére indul. A megújítás ellenőrzéshez kötött, az ellenőrzés költségeit a vizsgaközpontok igazgatásszolgáltatási díjként költségarányosan - az általuk lefolytatott vizsgák számának függvényében - viselnék.

A javaslat rögzíti azt is, hogy akkreditált vizsgaközpontként olyan oktatási vagy vizsgáztatási tevékenységet folytató, Magyarországon bejegyzett jogi személy működhet, amely képes és alkalmas papíralapú vagy számítógépes nyelvvizsgák lefolytatására, vizsgarendszere megfelel az akkreditáció feltételeinek, emellett angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol nyelv esetén nyelvenként legalább öt, egyéb nyelveknél legalább három nyelvvizsgáztatásra alkalmas személy vizsgáztatóként való alkalmazását igazolja. Külföldi jogi személy a Magyarországon bejegyzett szervezete vagy intézménye által kérelmezheti vizsgaközpontként való akkreditációját.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.