A Nyelvtudásért Egyesület szerint aránytalanul eltolódna a két tannyelvű képzés a természettudományok irányába, ha a...
A Nyelvtudásért Egyesület szerint aránytalanul eltolódna a két tannyelvű képzés a természettudományok irányába, ha a jelenlegi formájában lépne életbe a két tannyelvű iskolák működését újraszabályozó rendelet. A két tannyelvű iskolákra vonatkozó szabályokról itt olvashattok.
A szervezetnek közleménye szerint az új szabályozás a 9-12. évfolyamon idegen nyelven tanítható tantárgyak közül kizárja a jelenleg legelterjedtebb matematika és történelem, valamint - az angol nyelven leginkább kézenfekvő - számítástechnika adott nyelvű oktatásának lehetőségét.
Az egyesület kiemelte: a kormany.hu-n szakmai véleményezésre közzétett tervezet szerint a rendelet szakítani kíván a jelenleg széles körben követett és jól bevált gyakorlattal, amikor az idegen nyelven tanítható tantárgyak körét a biológiára, földrajzra, fizikára, kémiára és az adott nyelvi civilizációra kívánja korlátozni.
Kitértek arra is, hogy míg a két tannyelvű iskolák jelentős részében jelenleg biztosítottak a feltételek az idegen nyelven történő történelem-, matematika- és számítástechnika-oktatáshoz, az ezek helyett választható új tantárgyak tanításához sok iskola nem rendelkezik megfelelő tantervvel, tananyaggal és a természettudományokat (például a kémiát) idegen nyelven oktatni képes pedagógussal. Az átállás ezért a legtöbb iskola számára a rendeletben meghatározott rövid idő alatt (bevezetés felmenő rendszerben a 2013/2014-es tanévtől kezdve) megvalósíthatatlan - írták.
A két tannyelvű iskolák működésének szabályozására az Emberi Erőforrások Minisztériumában készült rendelettervezet október elejéig véleményezhető. Az új szabályozás kimondaná: a két tannyelvű iskolákban legalább három tárgyat idegen nyelven kell tanítani minden évfolyamon. A középiskolákban az adott nyelven kell tanítani mindazokat a tárgyakat, amelyekből a helyi tanterv szerint érettségizni lehet.
A kormányrendelet megszabná a követelményeket, amelyeket az iskoláknak teljesíteniük kell. Ezek alapján például az általános iskola végére minden tanulónak le kell tudnia tenni az alapfokú nyelvvizsgát, a középiskola végére pedig a középfokút. Elfogadása esetén a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2013/2014-es tanévben kellene alkalmazni az első, az ötödik, kilencedik és az előkészítő évfolyamokon, majd felmenő rendszerben a többi évfolyamon is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
