A Nyelvtudásért Egyesület szerint aránytalanul eltolódna a két tannyelvű képzés a természettudományok irányába, ha a...
A Nyelvtudásért Egyesület szerint aránytalanul eltolódna a két tannyelvű képzés a természettudományok irányába, ha a jelenlegi formájában lépne életbe a két tannyelvű iskolák működését újraszabályozó rendelet. A két tannyelvű iskolákra vonatkozó szabályokról itt olvashattok.
A szervezetnek közleménye szerint az új szabályozás a 9-12. évfolyamon idegen nyelven tanítható tantárgyak közül kizárja a jelenleg legelterjedtebb matematika és történelem, valamint - az angol nyelven leginkább kézenfekvő - számítástechnika adott nyelvű oktatásának lehetőségét.
Az egyesület kiemelte: a kormany.hu-n szakmai véleményezésre közzétett tervezet szerint a rendelet szakítani kíván a jelenleg széles körben követett és jól bevált gyakorlattal, amikor az idegen nyelven tanítható tantárgyak körét a biológiára, földrajzra, fizikára, kémiára és az adott nyelvi civilizációra kívánja korlátozni.
Kitértek arra is, hogy míg a két tannyelvű iskolák jelentős részében jelenleg biztosítottak a feltételek az idegen nyelven történő történelem-, matematika- és számítástechnika-oktatáshoz, az ezek helyett választható új tantárgyak tanításához sok iskola nem rendelkezik megfelelő tantervvel, tananyaggal és a természettudományokat (például a kémiát) idegen nyelven oktatni képes pedagógussal. Az átállás ezért a legtöbb iskola számára a rendeletben meghatározott rövid idő alatt (bevezetés felmenő rendszerben a 2013/2014-es tanévtől kezdve) megvalósíthatatlan - írták.
A két tannyelvű iskolák működésének szabályozására az Emberi Erőforrások Minisztériumában készült rendelettervezet október elejéig véleményezhető. Az új szabályozás kimondaná: a két tannyelvű iskolákban legalább három tárgyat idegen nyelven kell tanítani minden évfolyamon. A középiskolákban az adott nyelven kell tanítani mindazokat a tárgyakat, amelyekből a helyi tanterv szerint érettségizni lehet.
A kormányrendelet megszabná a követelményeket, amelyeket az iskoláknak teljesíteniük kell. Ezek alapján például az általános iskola végére minden tanulónak le kell tudnia tenni az alapfokú nyelvvizsgát, a középiskola végére pedig a középfokút. Elfogadása esetén a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2013/2014-es tanévben kellene alkalmazni az első, az ötödik, kilencedik és az előkészítő évfolyamokon, majd felmenő rendszerben a többi évfolyamon is.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
