Mennyit kell fizetnetek a legnépszerűbb nyelvvizsgákért? Milyen feladatokra számíthattok, és hol kaptok államilag elismert bizonyítványt? Cikksorozatunk e heti részében a Francia Intézet nyelvvizsgáit mutatjuk be.
A Francia Intézetben alap-, közép- és felsőfokú, nemzetközi nyelvvizsgát (DELF B1, DELF B2 és DALF C1) tehettek franciából, amelyeket Magyarországon is elfogadnak, honosítás nélkül. Ha B2-es szintű DELF-vizsgát tesztek, kiválthatjátok vele a francia egyetemeken kötelező nyelvi tesztet is.
A vizsgák négy részből állnak: hallás utáni szövegértés, olvasott szöveg értése, íráskészség, illetve kommunikációs készség. A vizsgák összpontszáma mindhárom szinten 100, az egyes részekre pedig 25-25 pont jár: államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt akkor kaphattok, ha minden vizsgarészben eléritek legalább a pontok 40 százalékát. Francia nyelvvizsgát akkor kaphattok, ha az elérhető maximális 100 pontból legalább 50-et megszereztek, és egyik részre sem kaptok öt pontnál kevesebbet.
Így zajlik a vizsga
Az alapfokú vizsgán a hallás utáni szövegértés 25 perces: három felvétel alapján kell egy feladatlapot kitöltenetek. Az olvasott szöveg értése részre 35 percetek van: két szövegből kell egy adott szempont alapján kiszűrnötök a lényeget, és tartalmilag kell elemeznetek ezeket. Az íráskészség részben 45 perc alatt kell egy esszét, levelet vagy újsácikket írnotok, amelyben kifejtitek a saját álláspontotokat egy adott témában.
A beszédkészség rész 15 perces, egy irányított párbeszédből, egy interakciós gyakorlatból, illetve egy kifejtős feladatból áll: egy szöveg témájáról kell elmondanotok a véleményeteket. A harmadik feladatra tíz perc felkészülési időt kaptok.
A B2-es vizsgán a hallás utáni szövegértés rész 30 perces: egy interjú vagy hír, illetve egy beszámoló, konferencia, beszéd vagy dokumentumműsor alapján kell egy feladatlapot megoldanotok. Az olvasott szöveg értése rész egyórás: egy ismeretterjesztő jellegű szöveget kaptok Franciaországról vagy valamelyik frankofón országról, valamint egy - érveket felvonultató - másik szöveget.
Az íráskészség rész szintén egyórás: egy személyes állásfoglalást kell írnotok egy vita, hivatalos levél vagy kritikai cikk kapcsán. A beszédkészség rész középszinten csak egy részből áll: egy dokumentumból kiindulva kell egy álláspont bemutatnotok és megvédenetek - ez a rész 20 perces, 10 perc felkészülési idővel.
| Nyelvvizsgakörkép |
Ilyen az ITK-Origó nyelvvizsga A legfontosabb tudnivalók az ECL nyelvvizsgáiról Hogyan néz ki a TELC nyelvvizsga? Ilyenek a City & Guilds vizsgái |
A C1-es, felsőfokú vizsgán a hallás utáni szövegértés rész 40 perces, egy megbeszélésről, kurzusról vagy konferenciáról, illetve több rövid rádióműsorról készült hangfelvétel alapján kell egy feladatlapot kitöltenetek. Az 50 perces olvasott szöveg értése részben egy 1500-2000 szavas irodalmi szöveg vagy újságcikk alapján kell egy feladatlapot kitöltenetek.
Az íráskészség vizsgarészre két és fél órátok van: több szöveget kell 1000 szóban összefoglalnotok, majd egy érvelő esszét kell írnotok. Két témakör, a bölcsész- és társadalomtudomány, illetve a természettudományok közül választhattok. A beszédkészség részben több forrás alapján kell előadást tartanotok, amelyet a bizottsággal való beszélgetés követ - itt is a két témakör közül választhattok. A beszédkészség rész félórás, egy óra felkészülési idővel.
Mennyit kell fizetni a vizsgáért?
A B1-es, alapfokú vizsga 23 ezer forintba, a B2-es, középfokú vizsga 30 ezer forintba, a C1-es, felsőfokú vizsga pedig 32 ezer forintba kerül. Egy adott tanév alatt (szeptembertől augusztusig) két alkalommal hirdetnek vizsgát az egyes vizsgatípusokból: a vizsgaidőszakok januárra, májusra, illetve novemberre esnek. A vizsgákra a Francia Intézet honlapján meghirdetett időpontokban, személyesen jelentkezhettek.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
