Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Stiller Ákos
A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) örömmel értesült a Nemzetgazdasági Minisztérium új felnőttképzési törvényre vonatkozó jogszabály-értelmezéséről, amely szerint a törvény kizárólag az államilag támogatott, hazai és uniós forrásokból megvalósuló áfamentes képzésekre vonatkozik.
A nemzetgazdasági tárca szerint nem lehetetlenül el a nyelvi magánoktatás, amennyiben a magántanárok a piaci alapú működést választják, a továbbiakban is szabadon, tehát kaució és engedélyeztetés nélkül végezhetik tevékenységüket.
Ezt a szaktárca közölte pénteken az MTI-vel, egyúttal tudatva, hogy újabb egyeztetés zajlott le a Nemzetgazdasági Minisztériumban a felnőttképzés szakmai szervezeteivel: az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesületével, a Felnőttképzők Szövetségével, a Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesületével, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületével, valamint a Nyelvtudásért Egyesülettel.
A tárca közlése szerint a szakmai szervezetek egymástól is eltérő álláspontot képviselnek alapvető szakmai kérdésekben. Abban azonban a minisztériummal egyetértenek: a törvény lehetőséget ad arra, hogy a nyelviskolák - amennyiben állami vagy uniós forrást nem vesznek igénybe a képzéseikhez - szabadon dönthessék el, hogy tevékenységüket hatósági engedéllyel és az ezzel járó előnyökkel, vagy engedélyezés nélkül teljes mértékben piaci alapokon végzik.
Amennyiben a nyelviskolák és a magántanárok tevékenységükhöz állami vagy uniós forrást kívánnak felhasználni, minden esetben kötelező számukra a hatósági engedély megszerzése, amely garantálja a támogatások nyomon követhető elköltését - rögzítették.
A Nyelvtudásért Egyesület korábbi közlése szerint a magántanárok és a kisebb nyelviskolák ellehetetlenítése nem következik a felnőttképzési törvényből, ez kizárólag a nemzetgazdasági tárca szándékán múlik.
Az egyesület az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte, hogy az elmúlt hetekben napvilágot látott a Nemzetgazdasági Minisztérium nyelvi képzőkre vonatkozó, készülő szabályozásának több részlete. A kimunkálás alatt álló miniszteri rendeletek olyan módon értelmeznék a szeptember 1-je óta hatályos felnőttképzési törvényt, mely a nagy képző intézmények működésmódjára megalkotott szabály- és követelményrendszert kötelező módon terjesztenék ki az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatási ágazat egészére.
Ezt a szervezet közölte pénteken az MTI-vel. Kiemelték: a törvény ilyen értelmezésének köszönhetően a céges nyelvi képzések feltételei a korábbiakhoz képest nem változnak, továbbra is alkalmazkodhatnak a munkaerőpiac diktálta változatos igényekhez. A NYESZE üdvözli egyúttal, hogy a jövőben is lehetőség van az olyan kisebb nyelvstúdiók, magántanárok szabad tevékenységére is, akik az engedélyeztetési eljárás költségeit nehezen tudnák kifizetni, előírásait nehezen tudnák betartani.
