Mi lesz a magánoktatással? Reagált a nyelviskolák egyesülete az NGM közleményére

A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) örömmel értesült a Nemzetgazdasági Minisztérium új felnőttképzési...

  • MTI
Stiller Ákos

A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) örömmel értesült a Nemzetgazdasági Minisztérium új felnőttképzési törvényre vonatkozó jogszabály-értelmezéséről, amely szerint a törvény kizárólag az államilag támogatott, hazai és uniós forrásokból megvalósuló áfamentes képzésekre vonatkozik.

A nemzetgazdasági tárca szerint nem lehetetlenül el a nyelvi magánoktatás, amennyiben a magántanárok a piaci alapú működést választják, a továbbiakban is szabadon, tehát kaució és engedélyeztetés nélkül végezhetik tevékenységüket.

Ezt a szaktárca közölte pénteken az MTI-vel, egyúttal tudatva, hogy újabb egyeztetés zajlott le a Nemzetgazdasági Minisztériumban a felnőttképzés szakmai szervezeteivel: az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesületével, a Felnőttképzők Szövetségével, a Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesületével, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületével, valamint a Nyelvtudásért Egyesülettel.

A tárca közlése szerint a szakmai szervezetek egymástól is eltérő álláspontot képviselnek alapvető szakmai kérdésekben. Abban azonban a minisztériummal egyetértenek: a törvény lehetőséget ad arra, hogy a nyelviskolák - amennyiben állami vagy uniós forrást nem vesznek igénybe a képzéseikhez - szabadon dönthessék el, hogy tevékenységüket hatósági engedéllyel és az ezzel járó előnyökkel, vagy engedélyezés nélkül teljes mértékben piaci alapokon végzik.

Amennyiben a nyelviskolák és a magántanárok tevékenységükhöz állami vagy uniós forrást kívánnak felhasználni, minden esetben kötelező számukra a hatósági engedély megszerzése, amely garantálja a támogatások nyomon követhető elköltését - rögzítették.

A Nyelvtudásért Egyesület korábbi közlése szerint a magántanárok és a kisebb nyelviskolák ellehetetlenítése nem következik a felnőttképzési törvényből, ez kizárólag a nemzetgazdasági tárca szándékán múlik.

Az egyesület az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte, hogy az elmúlt hetekben napvilágot látott a Nemzetgazdasági Minisztérium nyelvi képzőkre vonatkozó, készülő szabályozásának több részlete. A kimunkálás alatt álló miniszteri rendeletek olyan módon értelmeznék a szeptember 1-je óta hatályos felnőttképzési törvényt, mely a nagy képző intézmények működésmódjára megalkotott szabály- és követelményrendszert kötelező módon terjesztenék ki az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatási ágazat egészére.

Ezt a szervezet közölte pénteken az MTI-vel. Kiemelték: a törvény ilyen értelmezésének köszönhetően a céges nyelvi képzések feltételei a korábbiakhoz képest nem változnak, továbbra is alkalmazkodhatnak a munkaerőpiac diktálta változatos igényekhez. A NYESZE üdvözli egyúttal, hogy a jövőben is lehetőség van az olyan kisebb nyelvstúdiók, magántanárok szabad tevékenységére is, akik az engedélyeztetési eljárás költségeit nehezen tudnák kifizetni, előírásait nehezen tudnák betartani.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?