Vajon elegendő-e a középiskolában nyelvoktatás ahhoz, hogy a diákok teljesíteni tudják a 2020-tól érvényes új szabály előírásait, miszerint csak nyelvvizsgával lehet egyetemre, főiskolára felvételizni?
A Szent István Egyetem Zöld Út Nyelvvizsgaközpontja felmérést készített a magyarországi középiskolások idegennyelv-tudásáról és nyelvtanulási szokásairól - elsősorban arra voltak kíváncsiak, mit gondolnak a diákok a 2020-tól érvényes új szabályról, amely szerint legalább középfokú nyelvvizsga vagy nyelvtudás nélkül nem lehet felvételizni egyetemre, főiskolára.
A kutatás legfontosabb kérdésére - "a nyelvvizsgára felkészüléshez és egy sikeres vizsgához szerinted elegendő az iskolai nyelvóra?" - a válaszadók 68%-a nemmel válaszolt. A nyelvvizsgával nem rendelkező diákok nagyobb gyakorisággal tartják kevésnek az iskolai nyelvórákat a nyelvvizsga megszerzéséhez. A kutatás vizsgálta azt is, hogy hány százalék jár különórára az iskolai tanórák mellett: kiderült, hogy a válaszadók több mint fele, egészen pontosan 58,1%-a.
Jön a szigor: nem csak terv, 2020-tól kötelező lesz a nyelvvizsga
"A kormány tervei szerint 2020-tól csak az mehet egyetemre, főiskolára, akinek legalább egy középfokú nyelvvizsgája van" - lehetett olvasni az elmúlt hetekben több lapban. Pedig mindez nem terv, a felvételi szabályokat tartalmazó kormányrendeletben már régóta szerepel az új feltétel.
A kutatásból kiderül többek között az is, hogy a középiskolások jellemzően két idegen nyelvet tanulnak. Az első nyelvet általában 4 órában, a második nyelvet tipikusan 3 órában tanulják a diákok, aki harmadik idegen nyelvet is tanul, azt általában heti 2 órában teszi.
A népszerűségi listát még mindig az angol-német-francia trió vezeti, de sok diák jelölte meg második vagy harmadik nyelvként az olaszt és a spanyolt is.
Arra a kérdésre, hogy "van-e anyanyelvi tanárod?", 609 tanuló 56,8%-a nemmel válaszolt, de az adatokból úgy tűnik, az anyanyelvi tanárok hiánya nem jelenti azt, hogy a nyelvvizsga megszerzésének kisebb lenne az esélye.
Döbbenetes eredmények a magyar diákok nyelvtudásáról
Hatalmasak a különbségek a községi és a fővárosi általános iskolások nyelvtudása között - derül ki a 2015/2016-os tanév idegen nyelvi mérésének eredményeiből. Pedig 2020-tól csak azok a diákok kezdhetik majd el az egyetemet vagy főiskolát, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgát szereznek - ez lesz a felsőoktatási felvételi egyik feltétele.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
