Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Shutterstock
A Szent István Egyetem Zöld Út Nyelvvizsgaközpontja felmérést készített a magyarországi középiskolások idegennyelv-tudásáról és nyelvtanulási szokásairól - elsősorban arra voltak kíváncsiak, mit gondolnak a diákok a 2020-tól érvényes új szabályról, amely szerint legalább középfokú nyelvvizsga vagy nyelvtudás nélkül nem lehet felvételizni egyetemre, főiskolára.
A kutatás legfontosabb kérdésére - "a nyelvvizsgára felkészüléshez és egy sikeres vizsgához szerinted elegendő az iskolai nyelvóra?" - a válaszadók 68%-a nemmel válaszolt. A nyelvvizsgával nem rendelkező diákok nagyobb gyakorisággal tartják kevésnek az iskolai nyelvórákat a nyelvvizsga megszerzéséhez. A kutatás vizsgálta azt is, hogy hány százalék jár különórára az iskolai tanórák mellett: kiderült, hogy a válaszadók több mint fele, egészen pontosan 58,1%-a.
Jön a szigor: nem csak terv, 2020-tól kötelező lesz a nyelvvizsga
"A kormány tervei szerint 2020-tól csak az mehet egyetemre, főiskolára, akinek legalább egy középfokú nyelvvizsgája van" - lehetett olvasni az elmúlt hetekben több lapban. Pedig mindez nem terv, a felvételi szabályokat tartalmazó kormányrendeletben már régóta szerepel az új feltétel.
A kutatásból kiderül többek között az is, hogy a középiskolások jellemzően két idegen nyelvet tanulnak. Az első nyelvet általában 4 órában, a második nyelvet tipikusan 3 órában tanulják a diákok, aki harmadik idegen nyelvet is tanul, azt általában heti 2 órában teszi.
A népszerűségi listát még mindig az angol-német-francia trió vezeti, de sok diák jelölte meg második vagy harmadik nyelvként az olaszt és a spanyolt is.
Arra a kérdésre, hogy "van-e anyanyelvi tanárod?", 609 tanuló 56,8%-a nemmel válaszolt, de az adatokból úgy tűnik, az anyanyelvi tanárok hiánya nem jelenti azt, hogy a nyelvvizsga megszerzésének kisebb lenne az esélye.
Döbbenetes eredmények a magyar diákok nyelvtudásáról
Hatalmasak a különbségek a községi és a fővárosi általános iskolások nyelvtudása között - derül ki a 2015/2016-os tanév idegen nyelvi mérésének eredményeiből. Pedig 2020-tól csak azok a diákok kezdhetik majd el az egyetemet vagy főiskolát, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgát szereznek - ez lesz a felsőoktatási felvételi egyik feltétele.
