Csökken a nyelvvizsgák száma, ami az egyre több emelt szintű érettségi és a fiatal korosztályok demográfiai mutatóinak a következménye - írta csütörtöki számában a Napi Gazdaság.
Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának adatai szerint az elmúlt évtizedben hullámzóan alakult a nyelvvizsgák száma. 2010-ig 171-175 ezer között mozgott, a legtöbb nyelvvizsgát, 180 ezret 2006-ban tették le, tavaly pedig csupán 123 ezer nyelvvizsgát regisztráltak, ezek 70 százalékát angolból.
A lap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) évkönyvére hivatkozva azt írja, hogy a csökkenés hátterében egyrészt a demográfiai mutatók változása áll, mivel a nyelvvizsgázók több mint kilenctizede 40 év alatti, másrészt pedig évről évre nő az idegen nyelvi emelt szintű érettségik száma is.
Az akkreditációs központ adataiból kiderül, hogy az elmúlt évtizedben magasan a legnépszerűbb nyelvnek bizonyult az angol több mint egymillió vizsgával, a második helyezett a német, a harmadik az eszperantó lett. Drasztikusan az alapfokú nyelvvizsgák száma esett vissza, 2005-höz képest tavaly alig több mint hatodannyi vizsgát regisztráltak.
Korfa alapján a 14 és 19 év közöttiek vizsgáznak a legnagyobb arányban, utánuk a 20-24 éves korosztály következik.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
