Milyen feladatokból állnak a különböző nyelvvizsgák? Mennyit kell fizetni az írásbeliért és a szóbeliért? Hány százalékot kell elérnetek, hogy bizonyítványt kaphassatok? Sorozatunkban a legnépszerűbb nyelvvizsgatípusokat mutatjuk be, ezúttal a Budapesti Corvinus Egyetem nyelvvizsgaközpontjának általános nyelvvizsgájáról gyűjtöttük össze a legfontosabb tudnivalókat.
A Budapesti Corvinus Egyetem nyelvvizsgaközpontjában a szaknyelvi vizsgák mellett - néhány hónapja - általános nyelvvizsga-bizonyítványt is szerezhettek. A központ angolból és németből, három szinten - alapfok (B1), középfok (B2), felsőfok (C1) - szervez egy-, illetve kétnyelvű vizsgát.
Ilyen az egy- és a kétnyelvű vizsga
Az egynyelvű, írásbeli vizsga három részből áll: a nyelvismeret részben a nyelvtani tudást és a szókincset tesztelik. Az olvasott szöveg értését tesztelő részben három szövegről tesznek fel kérdéseket, az íráskészség részben pedig B1-es és B2-es szinten egy levelet vagy e-mailt, C1-es szinten pedig egy érvelő fogalmazást kell írnia a vizsgázónak, megadott szempontok alapján. Az olvasott szövegértés és az íráskészség résznél is lehet szótárt használni.
A szóbelin a hallás utáni szövegértés részben három hanganyaggal - ezekből az egyik párbeszéd - kapcsolatban kell kérdésekre válaszolni. Ezután két vizsgáztatóval kell beszélgetni: a ráhangolódást néhány általános kérdés, illetve egy témakörhöz kapcsolódó társalgás követi. B1-es és B2-es szinten ezután egy szituációs szerepjáték a feladat, C1-es szinten pedig egy állítás mellett, illetve ellen kell érvelni.
A kétnyelvű vizsgán az írásbeli feladatsor kiegészül a közvetítéssel: alapfokon egy idegen nyelvű szöveget kell magyarul összefoglalni, középfokon egy idegen nyelvű szöveget kell magyarra fordítani, felsőfokon pedig egy magyar nyelvű szöveget kell idegen nyelven összegezni. A nyelvvizsga mintafeladatait innen tölthetitek le.
Hány pontot szerezhettek a különböző feladatokkal?
Az alapfokú, komplex vizsgán összesen 100 pontot szerezhettek: 20 pont jár a hallás utáni szövegértésre, amelyre körülbelül 25 percetek van. A beszédkészség rész 30 pontos, és körülbelül 12 percig tart. A nyelvismeret részben (30 perc) 10 pontot, az olvasott szövegértés és az íráskészség részben (összesen 100 perc) pedig 20-20 pontot gyűjthettek.
A középfokú vizsgán a hallás utáni szövegértés rész 30, a beszédkészség pedig körülbelül 15 perces - előbbire 25, utóbbira 40 pontot kaphattok. A 30 perces nyelvismeret rész 15, az együtt 130 perc hosszú olvasott szövegértés és íráskészség pedig 25-25 pontot ér.
Felsőfokon a hallás utáni szövegértés (30 pont) körülbelül 35 perces, a beszédkészség (45 pont) pedig 18 percig tart. A nyelvismeret részre (30 perc) 15, az olvasott szövegértésre és az íráskészégre (összesen 140 perc) pedig 30-30 pontot kaphattok.
| Nyelvvizsgakörkép |
Ilyen az ITK-Origó nyelvvizsga A legfontosabb tudnivalók az ECL nyelvvizsgáiról Hogyan néz ki a TELC nyelvvizsga? Ilyenek a City & Guilds vizsgái Nyelvvizsgák a British Councilnál |
A kétnyelvű vizsgán is ugyanennyi pontot érnek a különböző vizsgarészek: B1-es szinten a közvetítés vizsgarész 40 perces, és 20 pontot ér, B2-es szinten 50 perces, és 25 pontot szerezhettek vele, C1-es szinten pedig 60 perces, és 30 pontot ér.
Akkor szerezhettek nyelvvizsga-bizonyítványt, ha az írásbelin, illetve a szóbelin eléritek az összpontszám 60 százalékát, vizsgarészenként pedig a 40 százalékot - kivétel a nyelvismeret rész, ahol nincs meghatározva minimum.
Mennyibe kerül a vizsga?
Alapfokon a szóbeli vagy az írásbeli vizsga 10 ezer forintba, a komplex vizsga pedig 16 900 forintba kerül. Középfokon a szóbeliért és az írásbeliért külön-külön 12 ezer, a komplex vizsgáért pedig 19 900 forintot kell fizetni. Felsőfokon a szóbeli és az írásbeli díja 13 500 forint, a komplex vizsgáé pedig 23 900 forint.
A vizsgaközpont évente öt alkalommal hirdeti meg a vizsgákat (január, március, május, augusztus, november), a 2014-es időpontokat itt nézhetitek meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
