Milyen feladatokból állnak a különböző nyelvvizsgák? Mennyit kell fizetni az írásbeliért és a szóbeliért? Hány százalékot kell elérnetek, hogy bizonyítványt kaphassatok? Sorozatunkban a legnépszerűbb nyelvvizsgatípusokat mutatjuk be, ezúttal a Budapesti Corvinus Egyetem nyelvvizsgaközpontjának általános nyelvvizsgájáról gyűjtöttük össze a legfontosabb tudnivalókat.
A Budapesti Corvinus Egyetem nyelvvizsgaközpontjában a szaknyelvi vizsgák mellett - néhány hónapja - általános nyelvvizsga-bizonyítványt is szerezhettek. A központ angolból és németből, három szinten - alapfok (B1), középfok (B2), felsőfok (C1) - szervez egy-, illetve kétnyelvű vizsgát.
Ilyen az egy- és a kétnyelvű vizsga
Az egynyelvű, írásbeli vizsga három részből áll: a nyelvismeret részben a nyelvtani tudást és a szókincset tesztelik. Az olvasott szöveg értését tesztelő részben három szövegről tesznek fel kérdéseket, az íráskészség részben pedig B1-es és B2-es szinten egy levelet vagy e-mailt, C1-es szinten pedig egy érvelő fogalmazást kell írnia a vizsgázónak, megadott szempontok alapján. Az olvasott szövegértés és az íráskészség résznél is lehet szótárt használni.
A szóbelin a hallás utáni szövegértés részben három hanganyaggal - ezekből az egyik párbeszéd - kapcsolatban kell kérdésekre válaszolni. Ezután két vizsgáztatóval kell beszélgetni: a ráhangolódást néhány általános kérdés, illetve egy témakörhöz kapcsolódó társalgás követi. B1-es és B2-es szinten ezután egy szituációs szerepjáték a feladat, C1-es szinten pedig egy állítás mellett, illetve ellen kell érvelni.
A kétnyelvű vizsgán az írásbeli feladatsor kiegészül a közvetítéssel: alapfokon egy idegen nyelvű szöveget kell magyarul összefoglalni, középfokon egy idegen nyelvű szöveget kell magyarra fordítani, felsőfokon pedig egy magyar nyelvű szöveget kell idegen nyelven összegezni. A nyelvvizsga mintafeladatait innen tölthetitek le.
Hány pontot szerezhettek a különböző feladatokkal?
Az alapfokú, komplex vizsgán összesen 100 pontot szerezhettek: 20 pont jár a hallás utáni szövegértésre, amelyre körülbelül 25 percetek van. A beszédkészség rész 30 pontos, és körülbelül 12 percig tart. A nyelvismeret részben (30 perc) 10 pontot, az olvasott szövegértés és az íráskészség részben (összesen 100 perc) pedig 20-20 pontot gyűjthettek.
A középfokú vizsgán a hallás utáni szövegértés rész 30, a beszédkészség pedig körülbelül 15 perces - előbbire 25, utóbbira 40 pontot kaphattok. A 30 perces nyelvismeret rész 15, az együtt 130 perc hosszú olvasott szövegértés és íráskészség pedig 25-25 pontot ér.
Felsőfokon a hallás utáni szövegértés (30 pont) körülbelül 35 perces, a beszédkészség (45 pont) pedig 18 percig tart. A nyelvismeret részre (30 perc) 15, az olvasott szövegértésre és az íráskészégre (összesen 140 perc) pedig 30-30 pontot kaphattok.
| Nyelvvizsgakörkép |
Ilyen az ITK-Origó nyelvvizsga A legfontosabb tudnivalók az ECL nyelvvizsgáiról Hogyan néz ki a TELC nyelvvizsga? Ilyenek a City & Guilds vizsgái Nyelvvizsgák a British Councilnál |
A kétnyelvű vizsgán is ugyanennyi pontot érnek a különböző vizsgarészek: B1-es szinten a közvetítés vizsgarész 40 perces, és 20 pontot ér, B2-es szinten 50 perces, és 25 pontot szerezhettek vele, C1-es szinten pedig 60 perces, és 30 pontot ér.
Akkor szerezhettek nyelvvizsga-bizonyítványt, ha az írásbelin, illetve a szóbelin eléritek az összpontszám 60 százalékát, vizsgarészenként pedig a 40 százalékot - kivétel a nyelvismeret rész, ahol nincs meghatározva minimum.
Mennyibe kerül a vizsga?
Alapfokon a szóbeli vagy az írásbeli vizsga 10 ezer forintba, a komplex vizsga pedig 16 900 forintba kerül. Középfokon a szóbeliért és az írásbeliért külön-külön 12 ezer, a komplex vizsgáért pedig 19 900 forintot kell fizetni. Felsőfokon a szóbeli és az írásbeli díja 13 500 forint, a komplex vizsgáé pedig 23 900 forint.
A vizsgaközpont évente öt alkalommal hirdeti meg a vizsgákat (január, március, május, augusztus, november), a 2014-es időpontokat itt nézhetitek meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
