Ezekből a nyelvekből csupán egy-egy vizsgázó szerzett bizonyítványt 2024-ben

Az Oktatási Hivatal 2024-es nyelvvizsga-statisztikája alapján megnéztük, melyek voltak a legkevésbé népszerűbb nyelvek a tavalyi évben.

2024-ben összesen 58 969-an tettek nyelvvizsgát, közülük pedig 46 649 fő sikeresen megszerezte a bizonyítványát. Ahogyan az előző években, úgy tavaly is az angol, a német és a francia nyelv bizonyult a legnépszerűbb választásnak.

Angolból még csak-csak, franciából, spanyolból vagy olaszból már alig mennek nyelvvizsgázni

Akadtak azonban olyan nyelvek is, amelyekből egyáltalán nem indult vizsgázó. Ilyen volt a cigány (beás), a portugál és a ruszin nyelv — ezekből 2024-ben senki sem próbálkozott.

Néhány lelkes jelentkező egyedüliként szerzett nyelvvizsgát egy-egy ritkább nyelvből. Az alábbi nyelvekből tavaly mindössze egy fő tett sikeres vizsgát:

  • bolgár
  • kínai
  • ógörög
  • újgörög

Bár ezeknél valamivel többen, de továbbra is nagyon kevesen próbálkoztak olyan nyelvekkel, mint például a dán (3 fő), a japán (2 fő) és a szlovén (4 fő).

Elveszett a nyelvvizsgátok? Akár 8 nap alatt kaphattok róla hatósági igazolványt

Érdekesség, hogy szlovén nyelvből minden jelentkező sikeresen vizsgázott, míg dánból a négy jelentkező közül egynek nem sikerült. A japán nyelv pedig különösen nehéznek bizonyult: öten próbálkoztak, de közülük csak ketten szerezték meg a bizonyítványt.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.