Akár 60 extra pontot is bezsebelhettek - ezeknél a vizsgaközpontoknál szerezhettek nyelvvizsgát az ügyintézési határidő végéig

Ha még nincs nyelvvizsgátok, de szeretnétek pluszpontokat szerezni az ügyintézési határidő végéig, számos nyelvvizsgaközpont szervez még vizsgákat áprilisban és májusban, amikről időben megérkezik az eredmény ahhoz, hogy az számotokra pontokat érjen a felvételiben. Mutatjuk, mikor.

  • Székács Linda

Egyetemenként eltérő, hogy hány intézményi pontot szerezhettek a nyelvvizsgáért cserébe, az azonban a legtöbb intézmény esetében teljesen biztos, hogy bár nem kötelező követelmény sem a sikeres felvételhez, sem pedig a diplomaszerzéshez, nyelvvizsgázni továbbra is megéri, hiszen a felvételiben többletpontokat érhet.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen például a

  • B2 komplex államilag elismert nyelvvizsga 28 pontot
  • C1 komplex államilag elismert nyelvvizsga 50 pontot ér.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen

  • B2 államilag elismert írásbeli nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvtudás: 18 pont
  • B2 államilag elismert szóbeli nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvtudás: 18 pont
  • B2 komplex államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvtudás: 36 pont
  • C1 államilag elismert írásbeli nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvtudás: 25 pont
  • C1 államilag elismert szóbeli nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvtudás: 25 pont
  • C1 komplex államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvtudás: 50 pont

A Budapesti Corvinus Egyetemen a B2 (középfokú)  komplex nyelvvizsga 30 pontot, a C1 (felsőfokú) komplex nyelvvizsga 40 pontot, a Debreceni Egyetemen a nyelvtudásra 40-60 pont jár, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 15-50 pont, és a BME-hez hasonlóan itt is pontokat érhetnek a részvizsgák is.

Ha még nincs nyelvvizsgátok, de szeretnétek pluszpontokat szerezni az ügyintézési határidő végéig, azaz július 9-ig, számos nyelvvizsgaközpont szervez még vizsgákat áprilisban és májusban, amikről időben megérkezik az eredmény ahhoz, hogy az számotokra pontokat érjen a felvételiben.

Mutatjuk, mikor

  • Euroexam: 2025.05.24 (jelentkezési határidő: május 4.)
  • ELTE Origó: 2025.05.10 (jelentkezési határidő: április 16.) vagy 2025.06.07 (jelentkezési határidő: május 15.)
  • telc: 2025.05.24 (jelentkezési határidő: április 22.)
  • LanguageCert: 2025.05.10 (jelentkezési határidő: április 18.)
  • BME: 2025.05.17 (jelentkezési határidő: április 23.)
  • iTOLC: a vizsgaidőpontok ide kattintva elérhetőek.

Ha más nyelvvizsgaközpontnál vizsgáznátok, az időpontokat a honlapokon találjátok.

Visszaigényelhetitek az árát

Az első sikeres nyelvvizsga vizsgadíját maximum 72 700 forintig mindenki visszaigényelheti, aki még nem töltötte be a 35. életévét, vagy már betöltötte azt, de csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül és 2018. január 1-jét követően szerzett

  • államilag elismert általános nyelvi vagy szaknyelvi komplex B2 típusú (középfokú) vagy komplex C1 típusú (felsőfokú) nyelvvizsgát,
  • komplex nyelvvizsgával egyenértékűvé egyesíthető középfokú vagy felsőfokú írásbeli és szóbeli részvizsgát,
  • emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgát, vagy
  • komplex nyelvvizsgának megfelelő, honosított nyelvvizsgát.
Ennek lépéseit ebben a cikkünkben írtuk le nektek:
    Hozzászólások

    A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

    A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

    Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

    A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

    A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

    A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.