Bár a diplomához már nem kötelező, az egyetemi felvételin továbbra is pluszpontokat ér a nyelvvizsga.
2023-ban összesen 66 307-en próbáltak meg nyelvvizsgát szerezni, amiből 50 906-an sikerrel is jártak.
Bár ez az elmúlt években nyelvizsgázók arányához képest drasztikus visszaesést jelent, hiszen tíz évvel ezelőtt még 122 885-en próbáltak nyelvvizsgát szerezni, a középiskolás diákok úgy tűnik, még mindig fontosnak tartják a nyelvtanulást, hiszen az összes nyelvvizsgázó számához viszonyítva még mindig igen nagy számban mennek vizsgázni.
Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának 2023-as adatai szerint a tavalyi évben összesen 45 356 14-19 év közötti diák próbálkozott valamelyik idegen nyelvből. Ennek oka az lehet, hogy az egyetemek továbbra is pluszpontokkal jutalmazzák a felvételi során a nyelvvizsga meglétét.
A legnépszerűbb nyelv egyébként természetesen az angol volt, amiből 17 372 fiú és 20 426 lány vizsgázott. Ezt követi a német 2462 fiú és 4027 lány vizsgázóval, majd a francia 65 fiú és 168 lánnyal.
És bár a felsőoktatási törvény megváltoztatása óta az egyetemeken már nem kötelező előírás a legalább B2-es nyelvvizsga megléte a diplomaszerzéshez, a második legnagyobb arányban még mindig a 20-24 év közötti egyetemista korosztály volt 2023-ban. Közülük összesen 12 839-en mentek nyelvvizsgázni. Angolból 4515 fiú és 5490 lány, németből 763 fiú és 1248 lány, franciából pedig 37 fiú és 136 lány.
A 25-29 éves korosztályból 3165-en mentek nyelvvizsgázni, a 30-34 év közöttiek közül pedig 1616-an.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
