Bár a diplomához már nem kötelező, az egyetemi felvételin továbbra is pluszpontokat ér a nyelvvizsga.
2023-ban összesen 66 307-en próbáltak meg nyelvvizsgát szerezni, amiből 50 906-an sikerrel is jártak.
Bár ez az elmúlt években nyelvizsgázók arányához képest drasztikus visszaesést jelent, hiszen tíz évvel ezelőtt még 122 885-en próbáltak nyelvvizsgát szerezni, a középiskolás diákok úgy tűnik, még mindig fontosnak tartják a nyelvtanulást, hiszen az összes nyelvvizsgázó számához viszonyítva még mindig igen nagy számban mennek vizsgázni.
Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának 2023-as adatai szerint a tavalyi évben összesen 45 356 14-19 év közötti diák próbálkozott valamelyik idegen nyelvből. Ennek oka az lehet, hogy az egyetemek továbbra is pluszpontokkal jutalmazzák a felvételi során a nyelvvizsga meglétét.
A legnépszerűbb nyelv egyébként természetesen az angol volt, amiből 17 372 fiú és 20 426 lány vizsgázott. Ezt követi a német 2462 fiú és 4027 lány vizsgázóval, majd a francia 65 fiú és 168 lánnyal.
És bár a felsőoktatási törvény megváltoztatása óta az egyetemeken már nem kötelező előírás a legalább B2-es nyelvvizsga megléte a diplomaszerzéshez, a második legnagyobb arányban még mindig a 20-24 év közötti egyetemista korosztály volt 2023-ban. Közülük összesen 12 839-en mentek nyelvvizsgázni. Angolból 4515 fiú és 5490 lány, németből 763 fiú és 1248 lány, franciából pedig 37 fiú és 136 lány.
A 25-29 éves korosztályból 3165-en mentek nyelvvizsgázni, a 30-34 év közöttiek közül pedig 1616-an.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
