Kedden reggel is bombariadó van több budapesti iskolában
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Bár a diplomához már nem kötelező, az egyetemi felvételin továbbra is pluszpontokat ér a nyelvvizsga.
2023-ban összesen 66 307-en próbáltak meg nyelvvizsgát szerezni, amiből 50 906-an sikerrel is jártak.
Bár ez az elmúlt években nyelvizsgázók arányához képest drasztikus visszaesést jelent, hiszen tíz évvel ezelőtt még 122 885-en próbáltak nyelvvizsgát szerezni, a középiskolás diákok úgy tűnik, még mindig fontosnak tartják a nyelvtanulást, hiszen az összes nyelvvizsgázó számához viszonyítva még mindig igen nagy számban mennek vizsgázni.
Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának 2023-as adatai szerint a tavalyi évben összesen 45 356 14-19 év közötti diák próbálkozott valamelyik idegen nyelvből. Ennek oka az lehet, hogy az egyetemek továbbra is pluszpontokkal jutalmazzák a felvételi során a nyelvvizsga meglétét.
A legnépszerűbb nyelv egyébként természetesen az angol volt, amiből 17 372 fiú és 20 426 lány vizsgázott. Ezt követi a német 2462 fiú és 4027 lány vizsgázóval, majd a francia 65 fiú és 168 lánnyal.
És bár a felsőoktatási törvény megváltoztatása óta az egyetemeken már nem kötelező előírás a legalább B2-es nyelvvizsga megléte a diplomaszerzéshez, a második legnagyobb arányban még mindig a 20-24 év közötti egyetemista korosztály volt 2023-ban. Közülük összesen 12 839-en mentek nyelvvizsgázni. Angolból 4515 fiú és 5490 lány, németből 763 fiú és 1248 lány, franciából pedig 37 fiú és 136 lány.
A 25-29 éves korosztályból 3165-en mentek nyelvvizsgázni, a 30-34 év közöttiek közül pedig 1616-an.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.