Nektek menne mind az 5? Műveltségi kérdésekkel teszteltük a Sziget fesztiválozóit
Félretettük egy pillanatra a fesztiválhangulatot, és megnéztük, mennyire vannak képben a szigetezők irodalomból, történelemből és általános műveltségből.
Bár a diplomához már nem kötelező, az egyetemi felvételin továbbra is pluszpontokat ér a nyelvvizsga.
2023-ban összesen 66 307-en próbáltak meg nyelvvizsgát szerezni, amiből 50 906-an sikerrel is jártak.
Bár ez az elmúlt években nyelvizsgázók arányához képest drasztikus visszaesést jelent, hiszen tíz évvel ezelőtt még 122 885-en próbáltak nyelvvizsgát szerezni, a középiskolás diákok úgy tűnik, még mindig fontosnak tartják a nyelvtanulást, hiszen az összes nyelvvizsgázó számához viszonyítva még mindig igen nagy számban mennek vizsgázni.
Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának 2023-as adatai szerint a tavalyi évben összesen 45 356 14-19 év közötti diák próbálkozott valamelyik idegen nyelvből. Ennek oka az lehet, hogy az egyetemek továbbra is pluszpontokkal jutalmazzák a felvételi során a nyelvvizsga meglétét.
A legnépszerűbb nyelv egyébként természetesen az angol volt, amiből 17 372 fiú és 20 426 lány vizsgázott. Ezt követi a német 2462 fiú és 4027 lány vizsgázóval, majd a francia 65 fiú és 168 lánnyal.
És bár a felsőoktatási törvény megváltoztatása óta az egyetemeken már nem kötelező előírás a legalább B2-es nyelvvizsga megléte a diplomaszerzéshez, a második legnagyobb arányban még mindig a 20-24 év közötti egyetemista korosztály volt 2023-ban. Közülük összesen 12 839-en mentek nyelvvizsgázni. Angolból 4515 fiú és 5490 lány, németből 763 fiú és 1248 lány, franciából pedig 37 fiú és 136 lány.
A 25-29 éves korosztályból 3165-en mentek nyelvvizsgázni, a 30-34 év közöttiek közül pedig 1616-an.
Félretettük egy pillanatra a fesztiválhangulatot, és megnéztük, mennyire vannak képben a szigetezők irodalomból, történelemből és általános műveltségből.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Barcsi Tamás filozófus, jogi kari tanszékvezető egyetemi docens szerint a politikusokat „egyértelműen nem a filozófia iránti érdeklődésük vitt a doktori iskolába” és „kapcsolataik révén szereztek tudományos fokozatot”.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Mélyebben a pénztárcájukba kell nyúlniuk azoknak a családoknak, ahol szeptemberben kezdi az első osztályt a gyerek: egy friss kutatás szerint az elsősök szülei mediánértéken 100 ezer forintos iskolakezdési kiadással számolnak.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.