A tanulási nehézségek, a nyelvérzék hiánya és az időbeosztás problémái nehezítik leginkább a nyelvtanulást egy friss felmérés szerint.
Az ALX Nyelviskola egy évig tartó kutatásában 3583 fő részvételével vizsgálta a nyelvtanulás motivációit, akadályait és céljait Magyarországon – derül ki az MTI-nek elküldött közleményükből. A felmérés alapján a legtöbben a munka és a szakmai előmenetel miatt tanulnak nyelveket. Sokan a nyelvvizsga megszerzéséért és a hobbijuk részeként tanulnak, mások pedig a régi tudás felfrissítését vagy a párkapcsolati szükségleteket említették indokként.
Majdnem háromezren jelezték, hogy Magyarország földrajzi helyzetéből adódóan az angol nyelvet tartják a leghasznosabbnak, amit a német követ. A kitöltők között az angol nyelv a legnépszerűbb, míg a spanyol a második helyen áll.
A legnagyobb akadályok között az időhiány és az anyagi korlátok állnak, amelyek jelentősen befolyásolják a nyelvtanulási folyamatot. A nyelvtanulást a tanulási nehézségek, a nyelvérzék hiánya és az időbeosztás problémái nehezítik.
A felmérésből kiderült, hogy a résztvevők többsége a gördülékeny és magabiztos kommunikációt tűzte ki fő célul: "Ez azt mutatja, hogy a nyelvtanulás végső célja nem csak a nyelvi szabályok elsajátítása, hanem az, hogy a tanulók képesek legyenek hatékonyan kommunikálni a mindennapi helyzetekben. Az online tanulás terén az érthető magyarázatok, a tanárral való online konzultáció és a könnyedén használható platformok bizonyultak kulcsfontosságúnak a tanulók számára" – írják.
Az Oktatási Hivatal (OH) 2023-as nyelvvizsga-statisztikája szerint tavaly összesen 66 307-en nyelvvizsgáztak Magyarországon. Bár 2019 óta ez a szám évről évre csökken, ez még 2022-höz képest jelentős visszaesést jelent, ugyanis abban az évben még 83 145-en vizsgáztak. Az erről szóló cikkünket innen érhetitek el:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
