Érdekes adatokat találtunk az Oktatási Hivatal nyelvvizsga-statisztikái között.
122 885 - tíz évvel ezelőtt még ennyien próbáltak meg nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni valamilyen idegen nyelvből, 2022-re viszont ez a szám 83 145 nyelvvizsgázóra csökkent. Bár fontos kiemelni, hogy a a 2023-as évre vonatkozó adatok egyelőre nem pontosak, mivel a 2023-ban nyitott nyelvvizsga-anyakönyvek lezárása még folyamatban van.
Az eddigi adatok alapján megnéztük, hogy a születési hely régiója szerint melyik nyelvből, hol tették a legtöbb vizsgát. Érdekes, hogy összességében a keleti országrészben többen mentek el nyelvvizsgázni (25362), mint Nyugat-Magyarországon (18187) – bár a statisztika a vizsgázók száma alapján készült, és nem csak a sikeresen teljesítőkről szól. Ez annak tükrében is meglepő, hogy a legtöbb statisztikában keleten rosszabbul teljesítenek, például 2022-es adatok alapján a keleti régiókban csak minden ötödik 25-34 évesnek van diplomája, míg a nyugati országrészben 25-30 százalék között van a diplomások aránya.
Nyelv szerinti bontás
A legtöbben angolból tettek vizsgát, itt is a keleti országrész dominál összesen 21 507 vizsgázóval, amit Budapest követ 16 554 fővel. Német nyelvű vizsgára viszont többen mentek el Nyugat-Magyarországon, összesen 3713 ember, keleten pedig 3024-en. Spanyolból már lényegesen kevesebben vizsgáztak, és Budapesten mérettették meg legtöbben a nyelvtudásukat, összesen 337-en. A teljes statisztikát innen érhetitek el.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Nem feltétlenül kell szeptemberben búcsút inteni a diákmunkának: egyre több cég egész évben foglalkoztat fiatalokat, ráadásul a klasszikus szezonális állások mellett egyre több szakmai és gyakornoki lehetőség közül lehet választani.
