Érdekes adatokat találtunk az Oktatási Hivatal nyelvvizsga-statisztikái között.
122 885 - tíz évvel ezelőtt még ennyien próbáltak meg nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni valamilyen idegen nyelvből, 2022-re viszont ez a szám 83 145 nyelvvizsgázóra csökkent. Bár fontos kiemelni, hogy a a 2023-as évre vonatkozó adatok egyelőre nem pontosak, mivel a 2023-ban nyitott nyelvvizsga-anyakönyvek lezárása még folyamatban van.
Az eddigi adatok alapján megnéztük, hogy a születési hely régiója szerint melyik nyelvből, hol tették a legtöbb vizsgát. Érdekes, hogy összességében a keleti országrészben többen mentek el nyelvvizsgázni (25362), mint Nyugat-Magyarországon (18187) – bár a statisztika a vizsgázók száma alapján készült, és nem csak a sikeresen teljesítőkről szól. Ez annak tükrében is meglepő, hogy a legtöbb statisztikában keleten rosszabbul teljesítenek, például 2022-es adatok alapján a keleti régiókban csak minden ötödik 25-34 évesnek van diplomája, míg a nyugati országrészben 25-30 százalék között van a diplomások aránya.
Nyelv szerinti bontás
A legtöbben angolból tettek vizsgát, itt is a keleti országrész dominál összesen 21 507 vizsgázóval, amit Budapest követ 16 554 fővel. Német nyelvű vizsgára viszont többen mentek el Nyugat-Magyarországon, összesen 3713 ember, keleten pedig 3024-en. Spanyolból már lényegesen kevesebben vizsgáztak, és Budapesten mérettették meg legtöbben a nyelvtudásukat, összesen 337-en. A teljes statisztikát innen érhetitek el.
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
Egyre többen érdeklődnek a gyerekekkel kapcsolatos képzések iránt. A dajkaképzéseknél 164, a pedagógiai asszisztens képzéseknél pedig 105 százalékos növekedést mértek egyetlen év alatt.
Az egyeztetésen szóba került a pedagógusok értékelési rendszere, az SNI-s gyerekek ügye és az új NAT is. A Civil Közoktatási Platform szeptember 22-én első alkalommal egyeztetett Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkárral, a találkozó részleteiről a szervezet a Facebookon számolt be.
A hallgatók stresszforrásaira, anyagi helyzetére, mentális jóllétére és munkavállalására is rákérdeznek abban a kérdőívben, amely az új felsőoktatási stratégia kialakítását szolgálja. Arra is kíváncsiak, mennyire készíti fel az egyetem a diákokat a munkaerőpiacra.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb mélypontra esett a születésszám Magyarországon, az aktuális termékenységi viszonyok fennmaradása mellett 1,29 gyerek jutna egy nőre. A KSH adataira Magyar Péter is reagált.
Bocsánatot kért Lannert Judit azoktól, akiket megbántott egy évekkel ezelőtti, még oktatáskutatóként tett megszólalásában használt focis hasonlatával. Lannert szerint a most terjedő, kiragadott részlet egyáltalán nem adja vissza eredeti mondandóját, ugyanakkor elismerte, hogy a hasonlat nem volt szerencsés.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
