Többen nyelvvizsgáztak Kelet-Magyarországon, mint Budapesten vagy a nyugati régióban

Érdekes adatokat találtunk az Oktatási Hivatal nyelvvizsga-statisztikái között.

  • Tornyos Kata

122 885 - tíz évvel ezelőtt még ennyien próbáltak meg nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni valamilyen idegen nyelvből, 2022-re viszont ez a szám 83 145 nyelvvizsgázóra csökkent. Bár fontos kiemelni, hogy a a 2023-as évre vonatkozó adatok egyelőre nem pontosak, mivel a 2023-ban nyitott nyelvvizsga-anyakönyvek lezárása még folyamatban van.

Az eddigi adatok alapján megnéztük, hogy a születési hely régiója szerint melyik nyelvből, hol tették a legtöbb vizsgát. Érdekes, hogy összességében a keleti országrészben többen mentek el nyelvvizsgázni (25362), mint Nyugat-Magyarországon (18187) – bár a statisztika a vizsgázók száma alapján készült, és nem csak a sikeresen teljesítőkről szól. Ez annak tükrében is meglepő, hogy a legtöbb statisztikában keleten rosszabbul teljesítenek, például 2022-es adatok alapján a keleti régiókban csak minden ötödik 25-34 évesnek van diplomája, míg a nyugati országrészben 25-30 százalék között van a diplomások aránya.

Nyelv szerinti bontás

A legtöbben angolból tettek vizsgát, itt is a keleti országrész dominál összesen 21 507 vizsgázóval, amit Budapest követ 16 554 fővel. Német nyelvű vizsgára viszont többen mentek el Nyugat-Magyarországon, összesen 3713 ember, keleten pedig 3024-en. Spanyolból már lényegesen kevesebben vizsgáztak, és Budapesten mérettették meg legtöbben a nyelvtudásukat, összesen 337-en. A teljes statisztikát innen érhetitek el.

 

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.