A mesterséges intelligencia miatt rúgta ki a dolgozói 10 százalékát a Duolingo

Bizonyos feladatokat mostantól a mesterséges intelligencia lát el.

  • Székács Linda

A dolgozóinak közel 10 százalékától vált meg a Duolingo 2023 végén, mert az alkalmazás egyre inkább a mesterséges intelligencia felé fordul - számolt be róla a CNN a Duolingo közleménye alapján.

A vállalat szerint az elbocsátások során egyetlen teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozójuktól sem váltak meg, a kirúgott munkavállalóknak pedig igyekeztek valamilyen alternatív lehetőséget nyújtani.

A napi 24 millió felhasználóval rendelkező virtuális nyelvoktató applikáció márciusban hozott létre egy új előfizetési lehetőséget Duolingo Max néven, amiben a felhasználók a mesterséges intelligencia lehetőségeit kihasználva akár egy chatbottal is chatelhetnek a nyelvi készségek gyakorlása érdekében, továbbá a chatbot akár arra is képes magyarázatot adni, hogy egy adott válasz nyelvtanilag miért helyes, vagy éppen helytelen, mostantól pedig az elfogadható fordításokat és a felhasználói hibabejelentések áttekintését is az MI végezné.

A cég ugyanakkor a CNN-nek elmondta, hogy nem cserélik le a humán szakértőket a mesterséges intelligenciára, arra egyelőre csak egy olyan eszközként tekintenek, amivel a termelékenységet és a hatékonyságot növelhetik, új tartalmat gyárthatnak és gyorsabban fejleszthetik a kurzusaikat.

Nem ez az egyetlen munkahely ugyanakkor, ahol a mesterséges intelligencia miatt válnak meg a dolgozóktól. A ResumeBuilder novemberi jelentése szerint 2023-ban a vállalatok 37 százaléka váltott le dolgozókat az MI miatt, a tendencia pedig 2024-ben tovább fokozódhat.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.