A mesterséges intelligencia miatt rúgta ki a dolgozói 10 százalékát a Duolingo

Bizonyos feladatokat mostantól a mesterséges intelligencia lát el.

  • Székács Linda

A dolgozóinak közel 10 százalékától vált meg a Duolingo 2023 végén, mert az alkalmazás egyre inkább a mesterséges intelligencia felé fordul - számolt be róla a CNN a Duolingo közleménye alapján.

A vállalat szerint az elbocsátások során egyetlen teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozójuktól sem váltak meg, a kirúgott munkavállalóknak pedig igyekeztek valamilyen alternatív lehetőséget nyújtani.

A napi 24 millió felhasználóval rendelkező virtuális nyelvoktató applikáció márciusban hozott létre egy új előfizetési lehetőséget Duolingo Max néven, amiben a felhasználók a mesterséges intelligencia lehetőségeit kihasználva akár egy chatbottal is chatelhetnek a nyelvi készségek gyakorlása érdekében, továbbá a chatbot akár arra is képes magyarázatot adni, hogy egy adott válasz nyelvtanilag miért helyes, vagy éppen helytelen, mostantól pedig az elfogadható fordításokat és a felhasználói hibabejelentések áttekintését is az MI végezné.

A cég ugyanakkor a CNN-nek elmondta, hogy nem cserélik le a humán szakértőket a mesterséges intelligenciára, arra egyelőre csak egy olyan eszközként tekintenek, amivel a termelékenységet és a hatékonyságot növelhetik, új tartalmat gyárthatnak és gyorsabban fejleszthetik a kurzusaikat.

Nem ez az egyetlen munkahely ugyanakkor, ahol a mesterséges intelligencia miatt válnak meg a dolgozóktól. A ResumeBuilder novemberi jelentése szerint 2023-ban a vállalatok 37 százaléka váltott le dolgozókat az MI miatt, a tendencia pedig 2024-ben tovább fokozódhat.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.