Megjelent az EF éves English Proficiency Indexe, amiben Magyarország meglepően előkelő helyen szerepel.
A lakosság angol nyelvtudása alapján Magyarország világszinten a 17., európai viszonylatban pedig a 15. helyen áll - derül ki az EF legújabb rangsorából, az English Proficiency Indexből.
A 2023-as listában összesen 113 országot vagy régiót listáztak, az európai országok mellett ázsiai, közel-keleti és afrikai országokat is.
A lista első helyét Hollandia szerezte meg, amit Szingapúr, Ausztria, Dánia és Norvégia követ, de a 17. helyével Magyarország is a magas szinten álló országok közé tartozik: igaz, megelőzi Görögország, Lengyelország, de még Románia és Bulgária is. Magunk mögé utasítottuk ugyanakkor Szlovákiát, Luxemburgot, Csehországot, Svájcot és Franciaországot is.
A 2022-es adatokhoz képest egyébként az indexben idén elért 588 pontunk 2 ponttal kevesebb, mint tavaly, a mutatószám azonban több országban is romlott az elmúlt években, feltehetőleg a koronavírus-járvány és az ezzel járó bezárások miatt.
Érdekesség, hogy hazai viszonylatban a felmérés szerint Pécsett beszélnek a legtöbben angolul, de a fővárosokat listázó felmérésben Budapest sem szerepelt rosszul, nemzetközi viszonylatban a 18. helyen áll, megelőzve többek között Brüsszelt, Prágát, Párizst, Szöult és Rómát.
Az adatok szerint a legtöbb angolul beszélő Magyarországon a 26-30 évesek között van, ami feltehetőleg annak köszönhető, hogy a korábbi években kötelező volt legalább egy középfokú, vagyis B2-es szintű nyelvvizsga megléte az egyetemi diploma megszerzéséhez.
A sorozatos nyelvvizsga-amnesztiák és a nyelvvizsgakötelezettség eltörlése miatt bár az egyetemista korosztály nyelvvizsgázása jelentősen visszaesett, Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke ezzel kapcsolatban korábban azt mondta az Eduline-nak, hogy a középiskolás nyelvvizsgázók aránya viszont folyamatosan nő, akik nemcsak egyre többen, de egyre magasabb szinteken mérettetik meg magukat.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
