A nyelvtanulás és a nyelvvizsgázás magas költségekkel jár. Szerencsére viszont akkor is szerezhettek középfokú nyelvvizsga-bizonyítványt, ha nem fér bele a költségeitekbe, hogy nyelvvizsgát tegyetek.
A korábbi évek pontszámaihoz képest 2024-től az egyetemek többsége jellemzően sokkal magasabb pontszámokkal jutalmazza azokat a jelentkezőket, akik valamilyen szintű nyelvvizsga birtokában jelentkeznek a képzéseikre. Míg korábban a középszintű nyelvvizsga 28 pontot ért, idén van olyan egyetem, ahol 50 pontot, a felsőfokú nyelvvizsgáért pedig akár 100 pontot is adhatnak bizonyos intézmények.
A nyelvvizsgaszerzés azonban sokszor magas kiadásokkal jár. A legutóbbi körképünk szerint ma már alig találni 50 ezer forint alatt komplex középfokú nyelvvizsgát, a költségek pedig még magasabbak lehetnek, ha valaki szétbontaná a vizsgáját, és először csak részvizsgát, írásbelit vagy szóbelit tenne. Bár ez az összeg később - sikeres nyelvvizsga esetén - visszaigényelhető, vannak családok, akik nem tudnak átmenetileg sem elkülöníteni egy ekkora összeget. Szerencsére viszont - ha közoktatásban tanultok - középfokú nyelvvizsgát extra költségek nélkül is szerezhettek. Ha ugyanis a kiválasztott nyelvből emelt szintű érettségit tesztek, aminek az eredménye 60 százalék fölötti lesz, az egyenértékű a középfokú, vagyis B2-es szintű komplex nyelvvizsgával, ráadásul fizetnetek sem kell érte, hiszen a középiskolai tanulmányaitok végén egyébként is kötelező érettségiznetek.
A szabály azokra is érvényes, akik már befejezték a középiskolát és rendelkeznek egy középszintű nyelvi érettségivel, és most szintemelőt tennének. Bár nektek - ha már nem tanultok a köoktatásban - ezért a vizsgáért fizetnetek kell, később, ha még nem rendelkeztek nyelvvizsgával és nem töltöttétek be a 35. életéveteket, a nyelvi érettségi vizsga díját ti is visszaigényelhetitek. Ennek a folyamatáról korábban ebben a cikkünkben írtunk.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
