Felvételi 2024: így szerezhettek középfokú nyelvvizsgát anélkül, hogy fizetnetek kellene érte

A nyelvtanulás és a nyelvvizsgázás magas költségekkel jár. Szerencsére viszont akkor is szerezhettek középfokú nyelvvizsga-bizonyítványt, ha nem fér bele a költségeitekbe, hogy nyelvvizsgát tegyetek.

  • Székács Linda

A korábbi évek pontszámaihoz képest 2024-től az egyetemek többsége jellemzően sokkal magasabb pontszámokkal jutalmazza azokat a jelentkezőket, akik valamilyen szintű nyelvvizsga birtokában jelentkeznek a képzéseikre. Míg korábban a középszintű nyelvvizsga 28 pontot ért, idén van olyan egyetem, ahol 50 pontot, a felsőfokú nyelvvizsgáért pedig akár 100 pontot is adhatnak bizonyos intézmények.

A nyelvvizsgaszerzés azonban sokszor magas kiadásokkal jár. A legutóbbi körképünk szerint ma már alig találni 50 ezer forint alatt komplex középfokú nyelvvizsgát, a költségek pedig még magasabbak lehetnek, ha valaki szétbontaná a vizsgáját, és először csak részvizsgát, írásbelit vagy szóbelit tenne. Bár ez az összeg később - sikeres nyelvvizsga esetén - visszaigényelhető, vannak családok, akik nem tudnak átmenetileg sem elkülöníteni egy ekkora összeget. Szerencsére viszont - ha közoktatásban tanultok - középfokú nyelvvizsgát extra költségek nélkül is szerezhettek. Ha ugyanis a kiválasztott nyelvből emelt szintű érettségit tesztek, aminek az eredménye 60 százalék fölötti lesz, az egyenértékű a középfokú, vagyis B2-es szintű komplex nyelvvizsgával, ráadásul fizetnetek sem kell érte, hiszen a középiskolai tanulmányaitok végén egyébként is kötelező érettségiznetek.

A szabály azokra is érvényes, akik már befejezték a középiskolát és rendelkeznek egy középszintű nyelvi érettségivel, és most szintemelőt tennének. Bár nektek - ha már nem tanultok a köoktatásban - ezért a vizsgáért fizetnetek kell, később, ha még nem rendelkeztek nyelvvizsgával és nem töltöttétek be a 35. életéveteket, a nyelvi érettségi vizsga díját ti is visszaigényelhetitek. Ennek a folyamatáról korábban ebben a cikkünkben írtunk.

 

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.