A nyelvtanulás és a nyelvvizsgázás magas költségekkel jár. Szerencsére viszont akkor is szerezhettek középfokú nyelvvizsga-bizonyítványt, ha nem fér bele a költségeitekbe, hogy nyelvvizsgát tegyetek.
A korábbi évek pontszámaihoz képest 2024-től az egyetemek többsége jellemzően sokkal magasabb pontszámokkal jutalmazza azokat a jelentkezőket, akik valamilyen szintű nyelvvizsga birtokában jelentkeznek a képzéseikre. Míg korábban a középszintű nyelvvizsga 28 pontot ért, idén van olyan egyetem, ahol 50 pontot, a felsőfokú nyelvvizsgáért pedig akár 100 pontot is adhatnak bizonyos intézmények.
A nyelvvizsgaszerzés azonban sokszor magas kiadásokkal jár. A legutóbbi körképünk szerint ma már alig találni 50 ezer forint alatt komplex középfokú nyelvvizsgát, a költségek pedig még magasabbak lehetnek, ha valaki szétbontaná a vizsgáját, és először csak részvizsgát, írásbelit vagy szóbelit tenne. Bár ez az összeg később - sikeres nyelvvizsga esetén - visszaigényelhető, vannak családok, akik nem tudnak átmenetileg sem elkülöníteni egy ekkora összeget. Szerencsére viszont - ha közoktatásban tanultok - középfokú nyelvvizsgát extra költségek nélkül is szerezhettek. Ha ugyanis a kiválasztott nyelvből emelt szintű érettségit tesztek, aminek az eredménye 60 százalék fölötti lesz, az egyenértékű a középfokú, vagyis B2-es szintű komplex nyelvvizsgával, ráadásul fizetnetek sem kell érte, hiszen a középiskolai tanulmányaitok végén egyébként is kötelező érettségiznetek.
A szabály azokra is érvényes, akik már befejezték a középiskolát és rendelkeznek egy középszintű nyelvi érettségivel, és most szintemelőt tennének. Bár nektek - ha már nem tanultok a köoktatásban - ezért a vizsgáért fizetnetek kell, később, ha még nem rendelkeztek nyelvvizsgával és nem töltöttétek be a 35. életéveteket, a nyelvi érettségi vizsga díját ti is visszaigényelhetitek. Ennek a folyamatáról korábban ebben a cikkünkben írtunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
