Februárban az ELTE Origó és a telc is frissítette a díjszabását.
Ismét ötezer forinttal emelkedett a középfokú komplex nyelvvizsgák díja az ELTE Origó Nyelvi Centrumnál. A vizsgaközpont február 1-jén változtatta meg a díjszabását, ami alapján most kereken 50 ezer forintot kell fizetnie annak, aki náluk szeretne középfokú, komplex nyelvvizsgát tenni. Ez a legutóbbi, novemberben meghatározott árnál 5000 forinttal magasabb, a nyári adatokhoz képest viszont idén februártól már 15 ezer forinttal kerül többe náluk középfokú nyelvvizsgát tenni, mint 2022 nyarán.
Még jobban a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak a vizsgázóknak, akik komplex helyett részvizsgákat tennének. A középfokú írásbeli részvizsga ára 30 500 forintról 35 ezer forintra emelkedett, az írásbeli pedig kereken 6000 ezer forinttal, 28 500 forintról 34 500 forintra nőtt. Ez azt jelenti tehát, hogy akik nem egyszerre, hanem néhány hónapos csúsztatással szeretnék megszerezni a nyelvvizsga-bizonyítványukat, két részletben bár, de közel 70 ezer forintot kell fizetniük érte.
Az ELTE mellett a nemzetközileg akkreditált, német székhelyű telc is a díjemelés mellett döntött. Februártól azoknak, akik náluk szeretnének komplex középfokú nyelvvizsgát tenni 46 800 forintot kell fizetniük, a részvizsgák pedig 32 800 és 31 800 forintba kerülnek, míg a felsőfokú, C1 szintű vizsgák jellemzően egy-kétezer forinttal kerülnek többe.
Jó hír azonban, hogy januárban 50 ezerről 58 ezer forintra emelkedett az első sikeres nyelvvizsga díjához nyújtott kormányzati támogatás összege is, így tehát ha 35 év alattiak vagytok, és elsőre sikerül a nyelvvizsgátok, a bizonyítvány kiállítását követően visszaigényelhetitek az államtól a teljes befizetett összeget, hiszen az áremelések ellenére a legtöbb nyelvvizsgaközpont díjszabása még mindig belefér a meghatározott keretbe.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
