Hány pont jár a nyelvvizsgákért a 2023-as egyetemi-főiskolai felvételin?

Hány pontot kaphattok a felsőoktatási felvételin a nyelvvizsgáért? Mutatjuk a legfontosabb pontszámítási szabályokat.

  • Eduline

A B2-es komplex (vagyis írásbeli és szóbeli), államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 pluszpontot kaphattok a felvételin, míg a C1-es, komplex nyelvvizsgáért 40 pontot. Kivételt képez néhány olyan szak, ahol részben vagy egészben a gyakorlati vizsga alapján számolják a pontokat (ezeket a részleteket a képzéseknél találjátok, a Felvin).

Csak az írásbeliért vagy csak a szóbeliért kizárólag akkor jár pluszpont, ha a jelentkezőknek szakvéleményük van arról, hogy nem tudják letenni a komplex vizsgát. Ekkor a B2-es részvizsgáért is megkaphatják a 28 pontot, a C1-esért pedig a 40-et.

A felvételizők akkor is maximum 40 pontot kaphatnak, ha több nyelvvizsgájuk is van (és az azokért járó pluszpontok összege meghaladná a 40-et). Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adnak többletpontokat. 

Ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségitek és nyelvvizsgátok is van, csak az egyikért kaphattok pluszpontokat (azért, amelyik számotokra előnyösebb).

Ha nemzetiségi középiskolában érettségiztetek az adott nyelvből, nemzetiségi nyelvből és irodalomból, 20 többletponttal kalkulálhattok – de csak akkor, ha az érettségi vizsgával azonos nemzetiségi pedagógusszakra jelentkeztek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.