Hány pont jár a nyelvvizsgákért a 2023-as egyetemi-főiskolai felvételin?

Hány pontot kaphattok a felsőoktatási felvételin a nyelvvizsgáért? Mutatjuk a legfontosabb pontszámítási szabályokat.

  • Eduline

A B2-es komplex (vagyis írásbeli és szóbeli), államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 pluszpontot kaphattok a felvételin, míg a C1-es, komplex nyelvvizsgáért 40 pontot. Kivételt képez néhány olyan szak, ahol részben vagy egészben a gyakorlati vizsga alapján számolják a pontokat (ezeket a részleteket a képzéseknél találjátok, a Felvin).

Csak az írásbeliért vagy csak a szóbeliért kizárólag akkor jár pluszpont, ha a jelentkezőknek szakvéleményük van arról, hogy nem tudják letenni a komplex vizsgát. Ekkor a B2-es részvizsgáért is megkaphatják a 28 pontot, a C1-esért pedig a 40-et.

A felvételizők akkor is maximum 40 pontot kaphatnak, ha több nyelvvizsgájuk is van (és az azokért járó pluszpontok összege meghaladná a 40-et). Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adnak többletpontokat. 

Ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségitek és nyelvvizsgátok is van, csak az egyikért kaphattok pluszpontokat (azért, amelyik számotokra előnyösebb).

Ha nemzetiségi középiskolában érettségiztetek az adott nyelvből, nemzetiségi nyelvből és irodalomból, 20 többletponttal kalkulálhattok – de csak akkor, ha az érettségi vizsgával azonos nemzetiségi pedagógusszakra jelentkeztek.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.