Friss: emelték a felső összeghatárt, akár 58 ezer forintot is visszaigényelhettek az államtól, ha sikerül a nyelvvizsga

A korábbi 50 ezer forintról 58 ezer forintra emelkedett januártól az első sikeres nyelvvizsga díjához nyújtott kormányzati támogatás - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) fiatalokért felelős helyettes államtitkára szerdán az M1-nek.

  • eduline/mti

Nagy-Vargha Zsófia azt mondta, az első sikeres nyelvvizsga díjának visszatérítése alapvetően 35 éves korig jár, de gyermekvállalás esetén megszűnik a korhatár.

Ugyanez igaz a fiatalok jogosítványszerzésének támogatására is - folytatta, hozzátéve: a sikeres KRESZ vizsga díját 25 ezer forintos értékhatárig visszafizetik a húsz év alattiaknak, de aki kisgyermekkel van otthon - legyen szó akár egy gyeden lévő nagyszülőről - korhatár nélkül élhet a támogatási formával.

Nem véletlenül emeltek a felső összeghatáron: ahogy arról pár napja beszámoltunk, néhány alatt több mint tízezer forinttal drágultak a középszintű nyelvvizsgák. A legnépszerűbb nyelvvizsgaközpontokban egy B2-es komplex vizsga 45-55 ezer forint.

A díjat azok igényelhetik vissza az államtól, akik sikeres vizsgát tesznek, vagyis megszerzik a nyelvvizsga-bizonyítványt.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.