Bár a kormány december 20-án a központi felsőoktatási törvény módosításáról és a nyelvvizsga-kötelezettség enyhítéséről döntött, ez nem jelenti azt, hogy mostantól mindenki megkapja a diplomáját a korábban előírt B2-es nyelvvizsga nélkül is.
Két évnyi nyelvvizsga-amnesztia után a parlament rábólintott a felsőoktatási törvény módosítására, amely törli a diplomák kiadásának jogszabályi nyelvvizsga-feltételeit.
Az eddigi központi szabály szerint csak azok a hallgatók kaphatták kézhez a diplomájukat, akik a a sikeres záróvizsga mellett bemutatták a nyelvvizsgájukat. Az előírás az alapszakokon legalább egy B2-es, vagyis középszintű nyelvvizsga volt, de például gazdasági szakokon ennél komolyabb feltételeket is szabtak; szakmai vagy C1-es, felsőfokú nyelvvizsga megszerzését, esetleg B2-es vizsgát legalább két idegen nyelvből.
Mivel ez évente több ezer diploma "beragadásához" vezetett, a kormány idén úgy döntött; eltörlik a központi jogszabályt, és a módosított felvételi szabályokhoz hasonlóan ezentúl az egyetemek és főiskolák maguk dönthetik el, beépítenek-e a tantervbe valamilyen nyelvi mérést vagy nyelvvizsgát. A felsőoktatási törvény módosítása tehát közel sem jelenti azt, hogy mostantól az összes egyetemista kézhez kapja a diplomáját nyelvtudás nélkül is.
Néhány intézményben már döntöttek
A módosításra elsőként az Eötvös Loránd Tudományegyetem reagált, amely az oldalán azt közölte; legkésőbb 2023. január 19-ig kiállítja az oklevelet azoknak a hallgatóknak, akiknek eddig nyelvvizsga hiányában nem tehette. Ugyanez vonatkozik azokra a diákokra is, akik az idei keresztfélévben szerzik meg az abszolutóriumukat, de nem rendelkeznek nyelvvizsgával. A későbbiekben végzők nyelvi követelményeinek változásáról viszont csak később értesítik az érintetteket.
Hasonlóképp döntöttek a Szegedi Tudományegyetemen és a Miskolci Egyetemen is. Szegeden legkésőbb harminc napon belül, vagyis december 20-tól számítva körülbelül január közepéig külön kérelem nélkül is kiállítják a diplomát azoknak a végzett hallgatóknak, akik eddig nem kaphatták meg, Miskolcon pedig adategyeztetésre kérik azokat a diákokat, akik a felsőoktatási törvény módosítására hivatkozva szeretnék megkapni az oklevelüket.
A jövőben végzők nyelvi követelményeiről az intézmények később tájékoztatják a hallgatókat.
Kőszegi Krisztián eddig perifériára szorult roma gyerekeknek segített, ezt a tapasztalatot pedig a parlamentben is hasznosítani akarja majd.
Betelt a pohár a képzőművészetis hallgatók körében. „Kultúraváltásra van szükség az egyetemen” – áll a November 25. Bizottság munkája nyomán készült belsőellenőri jelentésben, amely többek között a 2022-ben történt szexuális erőszakbotránnyal kapcsolatos intézményi mulasztásokat tárta fel. A hallgatók és volt egyetemi tisztségviselők most nyílt levélben követelik a vezetés felelősségvállalását – és lemondását.
A vizsgázóknak a középszintű németérettségi első részében három feladatot kellett megoldani.
180 percnyi feladatmegoldás után véget ért az idei középszintű érettségi németből.
Volt, aki szerint nehéz feladatokat kaptak a vizsgázók, mások viszont úgy érezték, teljesíthető és kiszámítható volt az idei emelt szintű németérettségi.
„A magyar jogász szakma koronázatlan királynője” – fogalmazott Magyar Péter posztjában, amiben bejelentette, hogy felkérte Dr. Görög Mártát igazságügyi miniszternek. A politikus szerint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja szakmai múltjával garanciát jelenthet a jogállamiság megerősítésére.
