Most akkor kell vagy nem kell nyelvvizsga 2023-ban a diploma megszerzéséhez?

Bár a kormány december 20-án a központi felsőoktatási törvény módosításáról és a nyelvvizsga-kötelezettség enyhítéséről döntött, ez nem jelenti azt, hogy mostantól mindenki megkapja a diplomáját a korábban előírt B2-es nyelvvizsga nélkül is.

  • Székács Linda

Két évnyi nyelvvizsga-amnesztia után a parlament rábólintott a felsőoktatási törvény módosítására, amely törli a diplomák kiadásának jogszabályi nyelvvizsga-feltételeit.

Az eddigi központi szabály szerint csak azok a hallgatók kaphatták kézhez a diplomájukat, akik a a sikeres záróvizsga mellett bemutatták a nyelvvizsgájukat. Az előírás az alapszakokon legalább egy B2-es, vagyis középszintű nyelvvizsga volt, de például gazdasági szakokon ennél komolyabb feltételeket is szabtak; szakmai vagy C1-es, felsőfokú nyelvvizsga megszerzését, esetleg B2-es vizsgát legalább két idegen nyelvből.

Mivel ez évente több ezer diploma "beragadásához" vezetett, a kormány idén úgy döntött; eltörlik a központi jogszabályt, és a módosított felvételi szabályokhoz hasonlóan ezentúl az egyetemek és főiskolák maguk dönthetik el, beépítenek-e a tantervbe valamilyen nyelvi mérést vagy nyelvvizsgát. A felsőoktatási törvény módosítása tehát közel sem jelenti azt, hogy mostantól az összes egyetemista kézhez kapja a diplomáját nyelvtudás nélkül is.

Néhány intézményben már döntöttek

A módosításra elsőként az Eötvös Loránd Tudományegyetem reagált, amely az oldalán azt közölte; legkésőbb 2023. január 19-ig kiállítja az oklevelet azoknak a hallgatóknak, akiknek eddig nyelvvizsga hiányában nem tehette. Ugyanez vonatkozik azokra a diákokra is, akik az idei keresztfélévben szerzik meg az abszolutóriumukat, de nem rendelkeznek nyelvvizsgával. A későbbiekben végzők nyelvi követelményeinek változásáról viszont csak később értesítik az érintetteket.

Hasonlóképp döntöttek a Szegedi Tudományegyetemen és a Miskolci Egyetemen is. Szegeden legkésőbb harminc napon belül, vagyis december 20-tól számítva körülbelül január közepéig külön kérelem nélkül is kiállítják a diplomát azoknak a végzett hallgatóknak, akik eddig nem kaphatták meg, Miskolcon pedig adategyeztetésre kérik azokat a diákokat, akik a felsőoktatási törvény módosítására hivatkozva szeretnék megkapni az oklevelüket.

A jövőben végzők nyelvi követelményeiről az intézmények később tájékoztatják a hallgatókat.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.