Bár a kormány december 20-án a központi felsőoktatási törvény módosításáról és a nyelvvizsga-kötelezettség enyhítéséről döntött, ez nem jelenti azt, hogy mostantól mindenki megkapja a diplomáját a korábban előírt B2-es nyelvvizsga nélkül is.
Két évnyi nyelvvizsga-amnesztia után a parlament rábólintott a felsőoktatási törvény módosítására, amely törli a diplomák kiadásának jogszabályi nyelvvizsga-feltételeit.
Az eddigi központi szabály szerint csak azok a hallgatók kaphatták kézhez a diplomájukat, akik a a sikeres záróvizsga mellett bemutatták a nyelvvizsgájukat. Az előírás az alapszakokon legalább egy B2-es, vagyis középszintű nyelvvizsga volt, de például gazdasági szakokon ennél komolyabb feltételeket is szabtak; szakmai vagy C1-es, felsőfokú nyelvvizsga megszerzését, esetleg B2-es vizsgát legalább két idegen nyelvből.
Mivel ez évente több ezer diploma "beragadásához" vezetett, a kormány idén úgy döntött; eltörlik a központi jogszabályt, és a módosított felvételi szabályokhoz hasonlóan ezentúl az egyetemek és főiskolák maguk dönthetik el, beépítenek-e a tantervbe valamilyen nyelvi mérést vagy nyelvvizsgát. A felsőoktatási törvény módosítása tehát közel sem jelenti azt, hogy mostantól az összes egyetemista kézhez kapja a diplomáját nyelvtudás nélkül is.
Néhány intézményben már döntöttek
A módosításra elsőként az Eötvös Loránd Tudományegyetem reagált, amely az oldalán azt közölte; legkésőbb 2023. január 19-ig kiállítja az oklevelet azoknak a hallgatóknak, akiknek eddig nyelvvizsga hiányában nem tehette. Ugyanez vonatkozik azokra a diákokra is, akik az idei keresztfélévben szerzik meg az abszolutóriumukat, de nem rendelkeznek nyelvvizsgával. A későbbiekben végzők nyelvi követelményeinek változásáról viszont csak később értesítik az érintetteket.
Hasonlóképp döntöttek a Szegedi Tudományegyetemen és a Miskolci Egyetemen is. Szegeden legkésőbb harminc napon belül, vagyis december 20-tól számítva körülbelül január közepéig külön kérelem nélkül is kiállítják a diplomát azoknak a végzett hallgatóknak, akik eddig nem kaphatták meg, Miskolcon pedig adategyeztetésre kérik azokat a diákokat, akik a felsőoktatási törvény módosítására hivatkozva szeretnék megkapni az oklevelüket.
A jövőben végzők nyelvi követelményeiről az intézmények később tájékoztatják a hallgatókat.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunit vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
Mutatjuk, milyen költeményeket érdemes átnéznetek a következő hetekben. A magyar írásbelin előfordulhat, hogy egy vers kezdősorát kell felismerni, egy idézet hiányzó részét kell kiegészíteni, vagy meg kell nevezni a szerzőt és a művet.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
A makói Bartók Béla zeneiskola épületét korábban életveszélyesnek minősítették, ezért költöztették ki onnan a zeneiskolát – később azonban mégis óvodások használták átmenetileg a termeket. A döntés ellen tiltakozó szülők először az önkormányzathoz fordultak, majd bírósághoz vitték az ügyet.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
A pedagógus és aktivista a magyar oktatási rendszer problémáiról, valamint a kormány hozzáállásáról beszélt a WMN Magazin műsorában. Ennek ellenére Balatoni Katalin úgy értelmezte a megszólalást, mintha Törley Katalin a pedagógusokat minősítette volna, noha kritikája az oktatási rendszer működésére irányult.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
