Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Évekig tervben volt, hogy kötelező lesz nyelvvizsgát tenni a felvételihez, de mi a helyzet most? Megnéztük, szükségetek lesz-e nyelvvizsgára, ha 2022-ben szeretnétek egyetemre menni.
Bár 2019-ben még úgy tűnt, 2020-tól minden felvételizőnek be kell mutatnia legalább egy középfokú nyelvvizsgát a jelentkezéshez, a szabályt végül eltörölték, és azóta sem helyezték újra érvénybe.
Így 2022-ben sem lesz kötelező a nyelvvizsga a felvételihez.
A nyelvvizsgára vonatkozó előírás 2020-as visszavonásának fő jogi indoka az volt, hogy nem illeszkedik a NAT-hoz, és amíg a NAT nem rendezi azt, hogy a középiskola végére B2-es szintre készítse fel a diákokat, addig nem lehet felsőoktatási bemeneti követelményként meghatározni. Mivel a NAT-módosítás csak felmenő rendszerben vezethető be, így leghamarabb 4 év múlva lehet ismét aktuális a kérdés - nyilatkozta korábban az Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az Eduline-nak.
A nyelvvizsga tehát egyelőre még mindig nem kötelező, azonban érdemes fontolóra vennetek, hiszen pluszpontot szerezhettek vele a felvételin. Államilag elismert, komplex középfokú (B2) nyelvvizsgáért 28 pontot, felsőfokú (C1) nyelvvizsgáért pedig 40 többletpontot kaphattok. Fontos viszont, hogy a nyelvtudásért 40 pont a maximum, vagyis hiába van például két B2-es nyelvvizsgátok, akkor nem 28+28 pontot, csak 40 pontot kaptok. Arra is ügyelnetek kell, hogy ha ugyanabból a nyelvből tesztek nyelvvizsgát és emelt szintű érettségit, csak az egyik jogcímen zsebelhetitek be a pluszpontokat.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.