Évekig tervben volt, hogy kötelező lesz nyelvvizsgát tenni a felvételihez, de mi a helyzet most? Megnéztük, szükségetek lesz-e nyelvvizsgára, ha 2022-ben szeretnétek egyetemre menni.
Bár 2019-ben még úgy tűnt, 2020-tól minden felvételizőnek be kell mutatnia legalább egy középfokú nyelvvizsgát a jelentkezéshez, a szabályt végül eltörölték, és azóta sem helyezték újra érvénybe.
Így 2022-ben sem lesz kötelező a nyelvvizsga a felvételihez.
A nyelvvizsgára vonatkozó előírás 2020-as visszavonásának fő jogi indoka az volt, hogy nem illeszkedik a NAT-hoz, és amíg a NAT nem rendezi azt, hogy a középiskola végére B2-es szintre készítse fel a diákokat, addig nem lehet felsőoktatási bemeneti követelményként meghatározni. Mivel a NAT-módosítás csak felmenő rendszerben vezethető be, így leghamarabb 4 év múlva lehet ismét aktuális a kérdés - nyilatkozta korábban az Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az Eduline-nak.
A nyelvvizsga tehát egyelőre még mindig nem kötelező, azonban érdemes fontolóra vennetek, hiszen pluszpontot szerezhettek vele a felvételin. Államilag elismert, komplex középfokú (B2) nyelvvizsgáért 28 pontot, felsőfokú (C1) nyelvvizsgáért pedig 40 többletpontot kaphattok. Fontos viszont, hogy a nyelvtudásért 40 pont a maximum, vagyis hiába van például két B2-es nyelvvizsgátok, akkor nem 28+28 pontot, csak 40 pontot kaptok. Arra is ügyelnetek kell, hogy ha ugyanabból a nyelvből tesztek nyelvvizsgát és emelt szintű érettségit, csak az egyik jogcímen zsebelhetitek be a pluszpontokat.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
