Mennyi idő alatt lehet megtanulni angolul, németül vagy franciául?

Hány nyelviskolai óra kell ahhoz, hogy egy teljesen kezdő eljusson a középfokú nyelvvizsga szintjéig, vagyis a B2-ig?

  • Bezzeg Hanna

Teljesen kezdőként az A0 szintről indultok, amelyről egyes szakemberek szerint átlagosan 70 óra ráfordítással juthattok az A1 szintre: innen pedig átlagosan további 150 óra szükséges, hogy az A2 szintre jussatok.

A középszintű érettségi nehézségi szintje a B1, amely eléréséhez egy A2-es alaptudással átlagosan további 300 óra szükséges. A B1 szintet pedig további, átlagosan 200 órányi ráfordítás választja el a nyelvvizsga szintjétől, azaz a B2-től.

Elvileg tehát teljesen kezdőként átlagosan 70 + 150 + 300 + 200, azaz 720 órányi tanulásra van szükség a B2 szintű nyelvtudás elsajátításához. Persze egyéb tényezőtől is függ, mennyi idő alatt fogtok eljutni a középfokú nyelvvizsgáig - a motivációtól, a tanárotoktól, a használt oktatási segédanyagoktól, módszerektől.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.