Hány nyelviskolai óra kell ahhoz, hogy egy teljesen kezdő eljusson a középfokú nyelvvizsga szintjéig, vagyis a B2-ig?
Teljesen kezdőként az A0 szintről indultok, amelyről egyes szakemberek szerint átlagosan 70 óra ráfordítással juthattok az A1 szintre: innen pedig átlagosan további 150 óra szükséges, hogy az A2 szintre jussatok.
A középszintű érettségi nehézségi szintje a B1, amely eléréséhez egy A2-es alaptudással átlagosan további 300 óra szükséges. A B1 szintet pedig további, átlagosan 200 órányi ráfordítás választja el a nyelvvizsga szintjétől, azaz a B2-től.
Elvileg tehát teljesen kezdőként átlagosan 70 + 150 + 300 + 200, azaz 720 órányi tanulásra van szükség a B2 szintű nyelvtudás elsajátításához. Persze egyéb tényezőtől is függ, mennyi idő alatt fogtok eljutni a középfokú nyelvvizsgáig - a motivációtól, a tanárotoktól, a használt oktatási segédanyagoktól, módszerektől.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
