Mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű nyelvvizsga között?

Nyelvvizsgára készültök, de még nem választottátok ki, hogy egy- vagy kétnyelvű vizsgát tennétek? Mutatjuk, mi a különbség a két vizsga között, és hol választhattok vizsgaközpontot.

  • Csik Veronika

Mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű vizsga között?

Az egynyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább négy készséget mér (beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg értése). A közvetítési készségeket nem méri, ennek következtében ezek a készségek a vizsga végeredményét nem befolyásolják - írja az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja.

A kétnyelvű komplex nyelvvizsga szintenként viszont öt készséget mér - beszédértés, beszédkészség, íráskészség, írott szöveg értése és közvetítési készségek.

Ne aggódjatok, bármelyiket is választjátok, a nyelvvizsgátok értékét nem befolyásolja, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű-e.

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának oldalán megtaláljátok az akkreditált nyelvvizsgaközpontok teljes listáját - itt nézhetitek meg a hivatalos központokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.