Nyelvvizsgára készültök, de még nem választottátok ki, hogy egy- vagy kétnyelvű vizsgát tennétek? Mutatjuk, mi a különbség a két vizsga között, és hol választhattok vizsgaközpontot.
Mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű vizsga között?
Az egynyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább négy készséget mér (beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg értése). A közvetítési készségeket nem méri, ennek következtében ezek a készségek a vizsga végeredményét nem befolyásolják - írja az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja.
A kétnyelvű komplex nyelvvizsga szintenként viszont öt készséget mér - beszédértés, beszédkészség, íráskészség, írott szöveg értése és közvetítési készségek.
Ne aggódjatok, bármelyiket is választjátok, a nyelvvizsgátok értékét nem befolyásolja, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű-e.
Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának oldalán megtaláljátok az akkreditált nyelvvizsgaközpontok teljes listáját - itt nézhetitek meg a hivatalos központokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
