Negyedével esett vissza a vizsgázószám - újabb negatív rekord a nyelvvizsga-történelemben

Egy átlagos év nyelvvizsgaszerzési számaihoz képest - amikor 115-120 ezren vizsgáznak -, tavaly csak 86 ezren próbáltak levizsgázni - nyilvánosságra hozta a tavalyi számokat az Oktatási Hivatal.

  • Eduline/MTI

A 86 ezer nyelvvizsgázóból 2020-ban 59 ezren kaptak nyelvvizsga-bizonyítványt,

míg egy évvel korábban 124 ezer próbálkozóból 82 ezren vizsgáztak sikeresen. A legtöbben angol, illetve német nyelvből voltak sikeresek.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, az Euroexam vizsgaközpont vezetője a a Világgazdaságnak beszélt az eredményekről. Szerinte "idén a 2017-2018-as évihez hasonló számokat várnak a nyelvtanárok, vagyis 115-120 ezer között lehet a nyelvvizsgázók száma. Jellemzően a vizsgák 60-65 százaléka szokott sikeres lenni." Hozzátette: a diplomaszerzéshez kapcsolódó nyelvvizsga-követelmény alóli felmentés tavaly csak egyszeri volt, így idén nem kapják meg diplomájukat a felsőoktatásban tanulók, ha nincs meg a nyelvvizsgájuk.

2020-ban közel 110 ezer diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt – a kormány tavaly tavaszi döntése alapján ugyanis azok, akik 2020. augusztus 31-ig záróvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkaphatták oklevelüket. Az innovációs tárca február elején azt közölte az Eduline-nal, hogy 2021-ben nem terveznek hasonló könnyítést. A nyelvvizsga-amnesztiát kérő diákok száma azonban egy ezért indított petíció alapján folyamatosan emelkedik - jelenleg 5300 aláírónál tart.

A lapnak nyilatkozó szakember szerint bár tavaly tavaly óta sokan tanulnak otthonról, a tanulók többsége kiegészítő lehetőségként tekint az online tanulásra, elsődleges választásuk továbbra is a személyes oktatás marad. 

Mik voltak a legnépszerűbb nyelvek?

Angolból összesen 65 558-an vizsgáztak tavaly, ebből 46 160 lett sikeres. Németből 15 418-an próbálkoztak, 9 745-en szereztek nyelvvizsga-bizonyítványt. A harmadik nyelv a népszerűségi listán a spanyol lett, ahol 975 próbálkozásból 670 vizsga született, ezt az eredményt a francia szorosan követi 646 sikeres vizsgával.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.