Egy átlagos év nyelvvizsgaszerzési számaihoz képest - amikor 115-120 ezren vizsgáznak -, tavaly csak 86 ezren próbáltak levizsgázni - nyilvánosságra hozta a tavalyi számokat az Oktatási Hivatal.
A 86 ezer nyelvvizsgázóból 2020-ban 59 ezren kaptak nyelvvizsga-bizonyítványt,
míg egy évvel korábban 124 ezer próbálkozóból 82 ezren vizsgáztak sikeresen. A legtöbben angol, illetve német nyelvből voltak sikeresek.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, az Euroexam vizsgaközpont vezetője a a Világgazdaságnak beszélt az eredményekről. Szerinte "idén a 2017-2018-as évihez hasonló számokat várnak a nyelvtanárok, vagyis 115-120 ezer között lehet a nyelvvizsgázók száma. Jellemzően a vizsgák 60-65 százaléka szokott sikeres lenni." Hozzátette: a diplomaszerzéshez kapcsolódó nyelvvizsga-követelmény alóli felmentés tavaly csak egyszeri volt, így idén nem kapják meg diplomájukat a felsőoktatásban tanulók, ha nincs meg a nyelvvizsgájuk.
2020-ban közel 110 ezer diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt – a kormány tavaly tavaszi döntése alapján ugyanis azok, akik 2020. augusztus 31-ig záróvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkaphatták oklevelüket. Az innovációs tárca február elején azt közölte az Eduline-nal, hogy 2021-ben nem terveznek hasonló könnyítést. A nyelvvizsga-amnesztiát kérő diákok száma azonban egy ezért indított petíció alapján folyamatosan emelkedik - jelenleg 5300 aláírónál tart.
A lapnak nyilatkozó szakember szerint bár tavaly tavaly óta sokan tanulnak otthonról, a tanulók többsége kiegészítő lehetőségként tekint az online tanulásra, elsődleges választásuk továbbra is a személyes oktatás marad.
Mik voltak a legnépszerűbb nyelvek?
Angolból összesen 65 558-an vizsgáztak tavaly, ebből 46 160 lett sikeres. Németből 15 418-an próbálkoztak, 9 745-en szereztek nyelvvizsga-bizonyítványt. A harmadik nyelv a népszerűségi listán a spanyol lett, ahol 975 próbálkozásból 670 vizsga született, ezt az eredményt a francia szorosan követi 646 sikeres vizsgával.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
