Negyedével esett vissza a vizsgázószám - újabb negatív rekord a nyelvvizsga-történelemben

Egy átlagos év nyelvvizsgaszerzési számaihoz képest - amikor 115-120 ezren vizsgáznak -, tavaly csak 86 ezren próbáltak levizsgázni - nyilvánosságra hozta a tavalyi számokat az Oktatási Hivatal.

  • Eduline/MTI

A 86 ezer nyelvvizsgázóból 2020-ban 59 ezren kaptak nyelvvizsga-bizonyítványt,

míg egy évvel korábban 124 ezer próbálkozóból 82 ezren vizsgáztak sikeresen. A legtöbben angol, illetve német nyelvből voltak sikeresek.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, az Euroexam vizsgaközpont vezetője a a Világgazdaságnak beszélt az eredményekről. Szerinte "idén a 2017-2018-as évihez hasonló számokat várnak a nyelvtanárok, vagyis 115-120 ezer között lehet a nyelvvizsgázók száma. Jellemzően a vizsgák 60-65 százaléka szokott sikeres lenni." Hozzátette: a diplomaszerzéshez kapcsolódó nyelvvizsga-követelmény alóli felmentés tavaly csak egyszeri volt, így idén nem kapják meg diplomájukat a felsőoktatásban tanulók, ha nincs meg a nyelvvizsgájuk.

2020-ban közel 110 ezer diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt – a kormány tavaly tavaszi döntése alapján ugyanis azok, akik 2020. augusztus 31-ig záróvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkaphatták oklevelüket. Az innovációs tárca február elején azt közölte az Eduline-nal, hogy 2021-ben nem terveznek hasonló könnyítést. A nyelvvizsga-amnesztiát kérő diákok száma azonban egy ezért indított petíció alapján folyamatosan emelkedik - jelenleg 5300 aláírónál tart.

A lapnak nyilatkozó szakember szerint bár tavaly tavaly óta sokan tanulnak otthonról, a tanulók többsége kiegészítő lehetőségként tekint az online tanulásra, elsődleges választásuk továbbra is a személyes oktatás marad. 

Mik voltak a legnépszerűbb nyelvek?

Angolból összesen 65 558-an vizsgáztak tavaly, ebből 46 160 lett sikeres. Németből 15 418-an próbálkoztak, 9 745-en szereztek nyelvvizsga-bizonyítványt. A harmadik nyelv a népszerűségi listán a spanyol lett, ahol 975 próbálkozásból 670 vizsga született, ezt az eredményt a francia szorosan követi 646 sikeres vizsgával.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.