Pedagógusok TÉR-értékelése: „Ahogy most van, az csak arra jó, hogy a tanárok sérüljenek”
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2020-as felvételi szigorról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések alatt a parlamentben - úgy tűnik, a kormány még mindig ragaszkodik a nyelvvizsgához és emelt szintű érettségihez kötött felvételihez.

Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy 2020-tól nem jelentkezhet felsőoktatási intézménybe, akinek nincs középfokú nyelvvizsgája. A szándék szerinte nem lenne rossz, csak éppen ma ennek semmilyen feltételét nem teremti meg a kormányzat. Egy felmérés szerint ma a felvételizők felének nincs nyelvvizsgája, vagyis az intézkedés a felére csökkentené azon diákok számát, akiknek esélyük van felsőoktatásban tanulni - mondta. Miért akarnak kevesebb diplomást? - kérdezte.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában emlékeztetett: Arató Gergely államtitkársága idején tandíjat vezettek be minden hallgatónak. Ezzel szemben a mostani kormány azt szeretné, hogy minél többen szerezzenek olyan képzettséget, amely a képességüknek megfelelő - hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy ma sokaknak ragad be a diplomájuk nyelvvizsga híján. "Azt szeretnénk, ha már úgy mennének be a fiatalok, hogy megvan a nyelvvizsgájuk" - közölte Rétvári Bence, emlékeztetve, hogy 6 évnyi felkészülési időt biztosítottak.
Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről
Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A Tanítanék Mozgalom szerint várható az idei pedagógus-teljesítményértékelési rendszer (TÉR) felfüggesztése. A szervezet a szerdai egyeztetései után közölte, hogy információik szerint a rendszer leállításának szándéka már felmerült, a hivatalos felfüggesztéshez azonban törvénymódosításra lesz szükség.
Már az első parlamenti felszólalásain is túl van Kapronczai Balázs, aki nemrég lett a kormány oktatási és gyermekügyi ügyekért felelős parlamenti államtitkára. A politikus az iskolai szexuális nevelés témájában válaszolt képviselői kérdésekre.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Egy diák szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, egy másik hallgató viszont a demokratikus működéshez való visszatérésre helyezte a hangsúlyt.