A 2020-as felvételi szigorról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések alatt a parlamentben - úgy tűnik, a kormány még mindig ragaszkodik a nyelvvizsgához és emelt szintű érettségihez kötött felvételihez.
Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy 2020-tól nem jelentkezhet felsőoktatási intézménybe, akinek nincs középfokú nyelvvizsgája. A szándék szerinte nem lenne rossz, csak éppen ma ennek semmilyen feltételét nem teremti meg a kormányzat. Egy felmérés szerint ma a felvételizők felének nincs nyelvvizsgája, vagyis az intézkedés a felére csökkentené azon diákok számát, akiknek esélyük van felsőoktatásban tanulni - mondta. Miért akarnak kevesebb diplomást? - kérdezte.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában emlékeztetett: Arató Gergely államtitkársága idején tandíjat vezettek be minden hallgatónak. Ezzel szemben a mostani kormány azt szeretné, hogy minél többen szerezzenek olyan képzettséget, amely a képességüknek megfelelő - hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy ma sokaknak ragad be a diplomájuk nyelvvizsga híján. "Azt szeretnénk, ha már úgy mennének be a fiatalok, hogy megvan a nyelvvizsgájuk" - közölte Rétvári Bence, emlékeztetve, hogy 6 évnyi felkészülési időt biztosítottak.
Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről
Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
