Nem enged a felvételi szigorból a kormány? Az államtitkár szerint időben szóltak a diákoknak

A 2020-as felvételi szigorról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések alatt a parlamentben - úgy tűnik, a kormány még mindig ragaszkodik a nyelvvizsgához és emelt szintű érettségihez kötött felvételihez.

  • Eduline
MTI / Bruzák Noémi

Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy 2020-tól nem jelentkezhet felsőoktatási intézménybe, akinek nincs középfokú nyelvvizsgája. A szándék szerinte nem lenne rossz, csak éppen ma ennek semmilyen feltételét nem teremti meg a kormányzat. Egy felmérés szerint ma a felvételizők felének nincs nyelvvizsgája, vagyis az intézkedés a felére csökkentené azon diákok számát, akiknek esélyük van felsőoktatásban tanulni - mondta. Miért akarnak kevesebb diplomást? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában emlékeztetett: Arató Gergely államtitkársága idején tandíjat vezettek be minden hallgatónak. Ezzel szemben a mostani kormány azt szeretné, hogy minél többen szerezzenek olyan képzettséget, amely a képességüknek megfelelő - hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy ma sokaknak ragad be a diplomájuk nyelvvizsga híján. "Azt szeretnénk, ha már úgy mennének be a fiatalok, hogy megvan a nyelvvizsgájuk" - közölte Rétvári Bence, emlékeztetve, hogy 6 évnyi felkészülési időt biztosítottak.

Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről

Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.