Újabb olvasói levélre válaszolunk, ahol a diszgráfiával és a nyelvvizsgával kapcsolatban kaptunk kérdést.
Olvasónk azt kérdezte, hogy abban az esetben, ha valaki igazoltan diszgráfiás mentesülhet-e a nyelvvizsga írásbeli része alól.
A diszgráfia a tanulási zavarok egy formája, ami az íráskészség gyengeségében, valamint helyesírási hibákban nyilvánul meg.
A kérdésre választ az Oktatási Hivatal oldalán találtunk. Azt írják, hogy a vonatkozó kormányrendelet értelmében a nyelvvizsga minden készséget köteles mérni, ezért nem adható felmentés az írásbeli vizsgarész alól.
Kormányrendelet írja elő a vizsgaközpontok számára, hogy a fogyatékos személyeknek a fogyatékosságuknak megfelelő vizsgakörülményeket teremtsenek az esélyegyenlőség jegyében. Azt, hogy ez hogyan lehetséges a gyakorlatban a vizsgaközpontok oldalán szokták közzé tette, náluk érdemes érdeklődni.
Milyen nyelvvizsgatípusokat fogadnak el Magyarországon?
Magyarországon szeretnétek továbbtanulni, ezért államilag elismert nyelvvizsgára van szükségetek? De mégis milyen nyelvvizsgákat fogadnak el itthon, és hogyan számoltathatjátok el a külföldön megszerzett vizsgátokat? Fontos olvasói kérdésekre válaszolunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
