Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A Magyar Országgyűlés 2020. július 3-án ellenszavazat nélkül elfogadta a Magyar Jelnyelvről szóló törvény módosítását, ami a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) javaslatára lett benyújtva.
A SINOSZ szerette volna a jelnyelvet magasabb szintre emelni, ezért kezdeményezte a jelnyelvi törvény módosítását. A törvénymódosítás fontos dolgokat határoz meg:
- 2021. július 01 után a magyar jelnyelvből államilag elismert nyelvvizsgát lehet tenni
- törvényi szinten leírja az anyanyelvi jelnyelvhasználó, jelnyelvi tolmács, jelnyelvi tolmácsszolgáltatás, valamint a siket jelnyelvi tolmács fogalmát és ezáltal lehetővé válik egy új szakma megszületése
- az egészségügyben végzett tolmácsolások elszámolhatóak lesznek, ennek költségét az állam vállalja
- a törvény rögzíti, hogy létre kell hozni a Jelnyelvoktatói Névjegyzéket, hogy csak olyan szakemberek oktathassák a magyar jelnyelvet, akik megfelelő képesítéssel rendelkeznek.
„20 éven át következetesen építette a SINOSZ a jelnyelvet és teremtette meg az alapját egy olyan jövőnek, amelyre igazán büszkék lehetünk. Több, mint 40 siket jelnyelvoktatót képeztünk ki, közülük 10 fő egyetemi szakirányú továbbképzés keretében jelnyelvoktatói diplomát szerzett a SINOSZ szervezésében és közreműködésében”- írják közleményükben.
Az államilag elismert nyelvvizsga alapvető feltételei készen állnak, de a megvalósításig még sok feladat lesz vele.
Továbbra is ez a három nyelv tarol a nyelvvizsgaszerzési toplistán
Melyik nyelvből született a legtöbb nyelvvizsga az elmúlt évben? Hányan szerezetek nyelvvizsga-bizonyítványt angolból, németből vagy éppen olaszból?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
