Továbbra is ez a három nyelv tarol a nyelvvizsgaszerzési toplistán

Melyik nyelvből született a legtöbb nyelvvizsga az elmúlt évben? Hányan szerezetek nyelvvizsga-bizonyítványt angolból, németből vagy éppen olaszból?

  • Eduline

Koronavírus ide vagy oda, a nyári időszak minden évben a nyelvvizsgaszerzés időszaka is. Mielőtt beindulna a nagy roham a vizsgaközpontokban, megnéztük, milyen nyelvek tarolnak a vizsgázók között.

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja minden évben nyilvánosságra hozza a nyelvvizsga-statisztikákat. Ez alapján 2019-ben összesen 124 468-an tettek nyelvvizsgát, 4 ezerrel többen mint egy évvel korábban. Az elmúlt tíz évben az összesített szám majdnem eléri a másfél milliót.

Nem okoz nagy meglepetést, hogy továbbra is az angol a legnépszerűbb nyelv. Tavaly 94 147-en vizsgáztak angol nyelvből. A második helyen a német áll, de 2019-ben alig 22 ezren döntöttek úgy, hogy ebből a nyelvből szeretnének nyelvvizsgát tenni – ez a szám alig a negyede az angolból nyelvvizsgázókénak.

Érdekes, hogy a vizsgázók száma alapján a harmadik legnépszerűbb nyelv az eszperantó - 1 861 vizsgázóval közelében sincs az első két helyezettnek, de még így is dobogón végzett. Viszonylag sokan választják a nyelvvizsgájukhoz a lovári, a francia, a spanyol, illetve az olasz nyelvet.

Azonban vannak olyan nyelvek is, amiből egyetlen egy vizsga sem született az utóbbi évben. Ilyen a cseh, a bolgár, az örmény és a ruszin. Egy-egy kósza vizsga volt csak dánból, lengyelből és ógörögből is.

A magyar mint idegennyelv - talán a nehézsége miatt - sem tartozik a legkedveltebbek közé, mégis tavaly 273-an úgy döntöttek, nekivágnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.