Elfogadják a diplomához, ha külön szereztétek meg az írásbeli és a szóbeli nyelvvizsgát?

Külön szereztétek meg az írásbeli és a szóbeli nyelvvizsgátokat? Vajon ezt is elfogadják diploma kiadáshoz, vagy komplex nyelvvizsgát kell tennetek? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Mivel a külön-külön részvizsgáról – azaz a szóbeliről és az írásbeliről – szóló bizonyítványok komplex nyelvvizsga-bizonyítványokkal egyenértékűek, ezért a felsőoktatási intézményeknek is el kell fogadniuk a diploma kiadásához - írja az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja (NYAK).

Nem egyértelmű esetekben lehetőség van arra, hogy a NYAK hatósági bizonyítványt – komplex igazolást – állítson ki. Viszont azt érdemes észben tartanotok, hogy ha két különböző szintű részvizsgát szeretnétek egyesíteni, akkor azt az alacsonyabb szintűvel egyenértékű komplex vizsgává tudjátok összevonni. Az egyesítés folyamatát és a kitöltendő dokumentumokat itt találjátok.

Szintén jó hír a diploma előtt állóknak, hogy az egynyelvű és kétnyelvű komplex nyelvvizsgák közül sem kell választaniuk, ugyanis mindkét változat államilag elismert, így ez nem befolyásolja a nyelvvizsga értékét. De akkor mégis mi a különbség a két típus között? Erről itt olvashattok részletesebben.

Nyelvvizsga előtt álltok, de nem tudjátok, milyen nyelvvizsgaközpontok szerveznek államilag elismert írásbeliket és szóbeliket? Itt van a lista.

Sikeres nyelvvizsga? Tippek a szóbelire való felkészüléshez

Ti is jobban féltek a szóbelitől, mint az írásbeli feladatsortól? Ezekkel a módszerekkel fejleszthetitek a kiejtéseteket, szókincseteket, kommunikációs készségeiteket és nem fog gondot okozni a bemutatkozás és a beszélgetés sem.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.