Külön szereztétek meg az írásbeli és a szóbeli nyelvvizsgátokat? Vajon ezt is elfogadják diploma kiadáshoz, vagy komplex nyelvvizsgát kell tennetek? Fontos kérdésre válaszolunk.
Mivel a külön-külön részvizsgáról – azaz a szóbeliről és az írásbeliről – szóló bizonyítványok komplex nyelvvizsga-bizonyítványokkal egyenértékűek, ezért a felsőoktatási intézményeknek is el kell fogadniuk a diploma kiadásához - írja az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja (NYAK).
Nem egyértelmű esetekben lehetőség van arra, hogy a NYAK hatósági bizonyítványt – komplex igazolást – állítson ki. Viszont azt érdemes észben tartanotok, hogy ha két különböző szintű részvizsgát szeretnétek egyesíteni, akkor azt az alacsonyabb szintűvel egyenértékű komplex vizsgává tudjátok összevonni. Az egyesítés folyamatát és a kitöltendő dokumentumokat itt találjátok.
Szintén jó hír a diploma előtt állóknak, hogy az egynyelvű és kétnyelvű komplex nyelvvizsgák közül sem kell választaniuk, ugyanis mindkét változat államilag elismert, így ez nem befolyásolja a nyelvvizsga értékét. De akkor mégis mi a különbség a két típus között? Erről itt olvashattok részletesebben.
Nyelvvizsga előtt álltok, de nem tudjátok, milyen nyelvvizsgaközpontok szerveznek államilag elismert írásbeliket és szóbeliket? Itt van a lista.
Sikeres nyelvvizsga? Tippek a szóbelire való felkészüléshez
Ti is jobban féltek a szóbelitől, mint az írásbeli feladatsortól? Ezekkel a módszerekkel fejleszthetitek a kiejtéseteket, szókincseteket, kommunikációs készségeiteket és nem fog gondot okozni a bemutatkozás és a beszélgetés sem.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
