Ennyit kell fizetni a nyelvtudásért: mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki bizonyítványt szeretne

A 2020-ban felvételizők már csak akkor jelentkezhetnek felsőoktatási intézménybe, ha legalább egy komplex, középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek. Bár a sikeres nyelvvizsga ára visszaigényelhető, ha valaki nem érzi elegendőnek az iskolai felkészítést, nem kevés kiadással kell számolnia, ha bizonyítvánnyal is szeretné igazolni a nyelvtudását.

  • Tóth Alexandra

Az idei felvételin alap- és osztatlan képzésre összesen 60 982 hallgatót vettek fel, közülük 19 187 diáknak, vagyis a felvettek 31 százalékának nem volt nyelvvizsgája. Ez komoly gondot jelent, ugyanis 2020-tól a felvételizőknek legalább egy tárgyból kötelező emelt szintű érettségit tenniük, illetve legalább egy középfokú nyelvvizsgával kell rendelkezniük. Az idegennyelv-tudásukat pedig nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy ezzel egyenértékű emelt szintű nyelvi érettségivel kell igazolniuk. Azonban a nyelvtudás megszerzése és a nyelvvizsgáig eljutni nem olcsó dolog.

Felvételi 2020: egyelőre nem ugrott meg a nyelvvizsgára jelentkezők száma

Egyelőre sem a nyelvi kurzusokra beiratkozók, sem a nyelvvizsgára jelentkezők száma nem ugrott meg, jóllehet ebben a tanévben életbe lép a felsőoktatási felvételi szigorítása, és a jövő tavasszal végző középiskolások közül már senki sem juthat be a felsőoktatásba középfokú nyelvvizsga nélkül - tudta meg a Magyar Nemzet Rozgonyi Zoltántól, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnökétől.

Bár ebben a tanévben életbe lép a felsőoktatási felvételi szigorítás, egyelőre sem a nyelvi kurzusokra beiratkozók, sem a nyelvvizsgára jelentkezők száma nem ugrott meg. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Rozgonyi Zoltán szerint ez annak is köszönhető, hogy sokan még mindig nem biztosak benne, mindenkire vonatkozni fog-e az új szabály, illetve hogy miként változik a felvételi pontszámítási rendszer. De vajon ezen kívül mennyiben lehet befolyásoló az anyagi háttér? Utánajártunk a nyelvórák díjainak.

Bár a sikeres nyelvvizsga árát megtéríti az állam ahhoz, hogy valaki ezt zökkenőmentesen teljesítse, rengeteg nyelvórára van szüksége, ami nem kis kiadás. A nyelvvizsga.net szerint a középfokú nyelvvizsgához nagyjából 300 tanfolyami vagy magántanári óra, és ugyanennyi óra otthoni tanulás szükséges.

Akkor mennyi az annyi?

Budapesten a 60 perces magánórák átlagosan 4000-5000 forintba kerülnek, de a szemfülesebbek már 2500-3000 forintos óradíjért is találnak oktatót – ezeket azonban érdemes fenntartásokkal kezelni, ugyanis az órákért elkért összeg a legtöbb esetben arányos a tanár képesítésével és szakmai tapasztalatával. A komolyabb nyelvórákért vagy magasabb szintű (C1-es vagy még magasabb) vizsgafelkészítésért, esetleg szakmai és üzleti nyelvvizsga tréningekért még ennél is magasabb óradíjat kérhetnek a magántanárok.

A fővárosban a csoportos nyelvtanulás ára 45 percenként 1400-2000 forint körül mozog, ami függ a csoport méretétől, illetve az órák intenzitásától is. A legtöbb nyelviskola 50, 60 vagy 100 órás tanfolyamokat indít, amelyek két-három hónapra lettek tervezve, de igény szerint ettől eltérő módon – gyorsabban vagy lassabban is – teljesíthetők. Tehát egy 60 órás felkészítőért komoly tízezreket kell kifizetnie a vizsgázóknak.

A vidéki nagyvárosokban pénztárcabarátibb a helyzet – bár nyelviskolákon keresztül a magánórák itt is 4000 forint körül mozognak, de a magántanárok átlagosan 2000-3000 forintot kérnek el egy-egy 60 perces óráért. A csoportos tanfolyamok pedig 45 percenként 1000-1800 forintos ár között mozognak.

Persze létezik több pénztárcakímélőbb megoldás is, például az interneten ma már számos oldal kínál ingyenes nyelvórákat, gyakorló feladatokat, illetve rengeteg nyelvtanulós app közül lehet válogatni. Azonban a hivatalos nyelvvizsgaközpontok online felkészítőiért is tízezreket kell fizetni, úgyhogy mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki az iskolai nyelvórákon felül szeretne a vizsgára készülni.

Szeptember végéig jelezhetik az iskolák igényüket a külföldi nyelvtanfolyamokra

Az iskoláknak szeptember 30-ig van lehetőségük felmérni, hogy tanulóik milyen arányban és mely országokban kívánnak részt venni a kormány által támogatott kéthetes külföldi nyelvi tanfolyamokon - mondta az emberi erőforrások minisztere kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatón.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.