Nincs adatbázis a 2000 előtti nyelvvizsgákról - az elveszett papírokat sem tudják pótolni

A 2000 előtt kiállított nyelvvizsga-bizonyítványokról nem tudnak kiadni igazolást, mert erről nincs közhiteles adatbázis.

  • Eduline

A helyzetre az Index egyik olvasónának levelén keresztül derült fény, ugyanis a lapnak nyilatkozó Gabriella egy álláshirdetés miatt tervezte leporolni régi, még 1987-ben tett orosz felsőfokújának papírjait, de ezt hiába kereste, valószínűleg a költözések során veszett el.

Ezért a Rigó utcai nyelvvizsga központ utódjához, az ELTE Origo Nyelvi Centrumhoz fordult, ahol elmondták neki, hogy a régi nyelvvizsgákról nincs közhiteles adatbázisuk, így nem tudnak segíteni - írja a lap.

Ezután a nyelvvizsgaközpontokat felügyelő Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központhoz (NYAK) fordult, de ott sem tudtak segíteni neki. Mint az Index írja, 2000 óta az elveszett nyelvvizsga-bizonyítványok pótlására kizárólag a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ jogosult, de a 2000 előtti bizonyítványokról nem tudnak papírt kiállítani. 

Mit tehettek, ha elveszett a nyelvvizsga-bizonyítványotok?

Elveszítettétek a nyelvvizsga-bizonyítványotokat? Mit kell ilyenkor tenni, hová lehet fordulni?

Azaz a 2000 előtti bizonyítványok továbbra is érvényesek, de csak akkor, ha valaki fizikailag is rendelkezik velük. Ugyanis a Rigó utcai régi adatbázist tároló pince a lap információi szerint többször is beázott, és ekkor sok irat meg is semmisült. 

Ha ti sem találjátok a (2000. január 1-je után letett, államilag elismert) nyelvvizsga-bizonyítványotokat, akkor itt elolvashatjátok, mi a teendő.

Idén felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.